Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

288 zöleg mindazon törvények, melyekben közhivatalnokok elleni fegyelmi eljárás szabályozva van, akképen rendelkeznek, hogy a fegyelmi vétségből származtatott kártérítési kereset a polgári, esetleg a büntető perutra és az illetékes rendes bírósághoz tarto­zik. Ebből következik, hogy felperes tartozott volna a polg. törv. rendts. szabályaihoz képest a tényeket, melyekből követelését szár­maztatja, előadni és a kellő bizonyítékokat szolgáltatni, mit nem tévén, keresetével elutasítandó volt. 184. A kereset egy nem valódi aláirással ellátott váltónak be­mutatása és leszámolása által okozott kárnak megtérítésére lévén irányozva, az, a váltóeljárás tárgyában kiadott ren­delet 3. §-a értelmében a váltóbiróság hatáskörébe nem tartozik. (1883. ápril 4. 140. sz. a.) A m. kir. Curia: A kereset nem váltón alapuló jogok érvé­nyesítésére, hanem egy nem valódi aláirással ellátott váltónak alperesek által felperesnél lett bemutatása és leszámolása által okozott kárnak megtérítésére lévén irányozva, az a váltóeljárás tárgyában kiadott rendelet 3. §-a értelmében a váltóbiróság hatás­körébe nem tartozik s ennélfogva ugyanazon rendelet 4. §-a szerint már az első bíróság által visszautasítandó lett volna; minthogy pedig ily eset az emiitett rendelet 37. §-a szerint hivatalból figye­lembe veendő sérelmet képez, ennélfogva az alsóbiróságok ítéletei az azokat megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíten­dők voltak. 185. Ha a férj lefoglalt ingóságait neje a férj beleegyezésével elidegeniti, a nő tettes-e vagy segéd ? (1882. márczius 14. 11240. sz. a.) A magy. kir. Curia: (Sikkasztással vádolt T. Imre és neje elleni bűnvádi ügyben.) Vádlott T. Imréné ellenében bebizo­nyítva van, hogy a bíróilag lefoglalt, azonban férjénél, elsőrendű vádlottnál meghagyott ingóságok egy részét férje tudtával eladta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom