Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

287 észlelés, eszmélés és akaratnyilvánítás hiányát nem igazolják, hanem legfelebb izgatott kedélyállapotra engednek következtetni; ezen okokból a kir. tábla Ítélete érdemleg, a perköltségekre nézve pedig azért volt helybenhagyandó, mert alperes többrendbeli tulkülönczködő magaviseletével maga szolgáltatott okot a gondnokság alá helyezési eljárás megindítására, mely is ellene kétségtelenül jóhiszemben és csakis saját ugy családja érdekében tétetett folyamatba. 183. Nem létezik törvény, mely feljogosítana fegyelmi bíróságot arra, hogy a fegyelmi vétségen kívül az ezen vétség által netán okozott kárt is megállapíthassa és annak megtérítésében az illetőt marasztaltathassa. Sőt ellenkezőleg mindazon törvények, melyekben közhivatalnokok elleni fegyelmi eljárás szabályozva van, akképen rendelkeznek, hogy a vétségből származtatott kártérítési kereset a polgári, esetleg a büntető perutra és az illetékes rendes bírósághoz tartozik. (1883. ápril 5. 3306. sz. a.) A m. kir. Curia : (A kir. kincstárnak G. Juon elleni 868 frt 56 kr. iránti perében). A kir. ítélő tábla (alperest a kereset értelmében marasztaló) ítélete megváltoztattatik és az elsöbiróságnak (felperest keresetével visszautasító) Ítélete hagyatik helyben: Indokok : Felperes keresetét az A. és B. alatti fegyelmi ítéletekre alapítja, melyek szerint alperes legsúlyosabb szolgálati kihágásban vétkesnek találtatván, a szolgálatból való elbocsáttatásra Ítéltetett és egyszersmind 868 frt 56 kr. kár megtérítésében elmarasztaltatott ; egyedül ezen fegyelmi ítéletek alapján kéri felperes alperest bíróilag is a mondott összeg megfizetésére köteleztetni. Azonban ezen ítéletek csak arra nézve szolgálnak bizonyítékul, hogy alperes fegyelmi vétséget követett el, azaz, hogy szolgálati kötelességét vétkesen megszegte, de nem bizonyítják azt is, hogy ez által 868 frt 56 krnyi kárt okozott. Mert nem létezik törvény, mely feljogosítana fegyelmi bíróságot arra, hogy a fegyelmi vétségen kivül az ezen vétség által netán okozott kárt is megállapíthassa és annak megtérítésében az illetőt marasztaltathassa. Sőt ellenke-