Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

Indokok: Miután a pisztoly, melyből vádlott P. Tódorra lőtt, csak söréttel, következőleg akként volt töltve, hogy azzal való meglövés alkalmasabb volt egyszerű testi sérelemejtésre, mint halálokozásra: bebizonyitottnak nem vehető, hogy vádlott a kérdésbeni lövés által P. Tódort szándékosan megölni akarta volna. Ennélfogva pedig vádlott cselekménye szándékos emberölési kísérletnek minősíthető nem lévén, az egyedül azon sérelem miatt volt büntethető, melyet valóban okozott. II. 1. A beismerés nem vétethetik enyhítő körülményül akkor, midőn a vádbeli cselekmény mások jelenlétében követtetett el és a tagadás nem használt volna. 2. A feddetlen előélet nem tekinthető enyhitő körülménynek. (1882. augusztus 16. 398. sz. a.) Súlyos testi sértés miatt vádolt P. Kálmánt a komáromi kir. tszék a vádbeíi vétségben vétkesnek kimondván, 14 napi fogházbüntetésre Ítélte. Ez Ítéletet 5 frt pénzbüntetés hozzáadásával a kir. ítélő tábla is helybenhagyta. A magy. kir. Curia : Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik és a vádlottra kimért fogház tartama 29 napra emeltetik, egyebekben, stb. Indokok : Vádlott a vádbeli vétséget nemcsak számos jelenlévők láttára követte el, hanem legott le is tartóztattatott. A cselekmény ekkénti bebizonyítása mellett vádlottnak beismerő vallomása épen oly kevés nyomatékkal bir, mint esetleges tagadása a tényálladék megállapítását nem akadályozhatta volna, s azért ugyanaz enyhitő körülménynek nem fogadható el. Nem fogadható el enyhitő körülménynek továbbá az sem, hogy vádlott eddi^ még büntetve nem volt; mert azonfelül, hogy ezen kir. Curia már ismételve hangsúlyozta, miszerint a jóviselet egymagában csak kötelesség s nem jutalmazandó érdem : jelen esetben különösen, midőn csupán gondatlanság eredménye s nem szándékosan elkövetett valamely cselekmény büntetendő, a jó előéletre való hivatkozásnak teljességgel nincs semmi alapja. Ellenben a