Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

291 a sérülésnek legkisebb nyoma sem találtatott. Ellenben vádlott a btk. 233. §-ban meghatározott szemérem elleni erőszak bűntetté­ben bűnösnek volt kimondandó, mert beismeri, hogy fennevezett 4 éves, tehát önvédelem és akaratnyilvánításra képtelen leány­gyermeket a pinczeraktárba lecsalván, szeméremtestét, nemi gerj előidézése czéljából annak csupasz testéhez érintvén, ez által maga az önfertözés cselekményét vagyis a kis gyermek személyét ille­tőleg fajtalanságot követett el. A börtönbüntetés kimérését ille­tőleg irányadó volt a 233. §. s tekintetbe vétetett vádlottnak egyfelől rovatlan előélete, másfelől azon súlyosító körülmény, hogy tettét, mint beismeri, ismételten követte el, stb. A budapesti kir. ítélő tábla : Tekintettel vádlottnak fedd­hetlen előéletére s figyelemmel arra, hogy a cselekmény elköve­tése a sértettre nézve káros következmények nélkül maradt, vád­lott börtönbüntetését 6 havi tartamra leszállította. A m. kir. Curia : A kir. táblai ítélet a büntetés kimérésére nézve megváltoztatik s az elsőfokú törvényszék ítélete egészben hagyatik helyben. Indokok: A bűnösség kérdését illetőleg terhes beszámítás alá eső fajtalanságot képezne vádlottnak már azon a végtárgyalás alkalmával beismert cselekménye is , hogy egy gyöngédkoru leánykát ölébe véve s hímvesszőjét annak ezombjához szorítva, ily állapotban azt önfertőztetésének véghezvitelére használta fel; minthogv a férfi hímvesszőnek, melvnek a kérdésbeni esetné! okvetlenül meztelennek kellett lennie, a nőgyermek testéhez való dörzsölése a szemérem oly durva megsértését képezi, mely a bántalmazott személy emlékezetében maradandó helyt foglalhat­ván, a nemi ösztön időelőtti felgerjesztésének is okául szolgál­hat Mi pedig a büntetés kiszabását illeti, azt a kir. itélő tábla annál inkább állapította meg tulenyhén, minthogy vádlott a vád tárgyát képező visszaélést két izben követvén el, a btk. 96. §-a értelmébeni bűnhalmazat esete forog fen. Végül való ugyan, hogy a kir. ügyész 3175/881. számú beadványában a bűnvádi eljárás megszüntetését indítványozta; azonban az alsóbb bíróságok indítványát helyesen hagyták figyel­men kívül azért, mert az eljárás magánvádló indítványára (btk. 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom