Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

287 zés elsőrendű alperes irányában hatályon kivül tétele mellett felperes ezen fél ellenében keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes azon kifogása, hogy az alperesi kifogások nem ellene, hanem B. Fülöp ellen intéztetnek, figyelembe azért nem vétetett, mert az irt melléknév téves kitétele tollhibából származván, a kifogások a 69068. számú sommás végzés ellen, mely felperes váltókeresete folytán hozatott, adattak be. Az ügy érdemében alperes azon kifogással élt, hogy ö mint teljesen vak saját személyében váltókötelezettséget érvényesen nem vállalhatott. Alperesnek okiratilag s felperes beismerése által is bebizonyított teljes vaksága átalában nem zárja ugyan ki annak szenvedő váltóképességét és azt, hogy ő saját személyében váltókötelezettséget vállalhasson; mert a váltótörvény 1. §-a szerint mindenki, a ki terhes szerződéseket jogérvényesen köthet, szenvedő váltóképességgel is bir, magánjogi törvényeink által pedig a vakoknak, mint a kik az 1877. évi XX. tcz. 28. §-a szerint nagykorúságukban gondnokság alá nem tartoznak, cselekvési képessége korlátozva nem lévén, azok szenvedő váltóképességgel biroknak tekintendők ; és mert az 1874. XXXV. tczben foglalt közjegyzői törvény 54. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a vakok jogügyleteinek érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, ugyanazon §. tartalma szerint a váltókra ki nem terjed, és azon okból ki sem terjedhet, mivel a közjegyző által eredetiben megtartott közjegyzői okirat a forgalom tárgyát képező váltó szerinti kötelezettség elvállalására alakilag nem alkalmas. Minthogy azonban a közjegyzői törvény felhívott §-ának további végső pontbeli rendelkezése azon törvényszabályokat, melyek szerint egyéb esetekben valamely jogügylet megkötéséhez birói vagy közjegyzői közbenjárás szükségeltetik, nyilván fentartja, a váltótörvény 104. §-ának különös rendelkezése pedig azok váltónyilatkozatának érvényességéhez, a kik nevüket testi fogyatkozás miatt nem írhatják alá, kézjegyének birói vagy közjegyzői hitelesítése kívántatik meg; minthogy továbbá a vak testi fogyatkozása miatt saját érzékei által meg nem győződhetik arról, hogy az általa aláirt okirat mit tartalmaz, sőt azt sem láthatja, mit ir, és vajon nevét az okiratra tényleg aláirta-e, s így utólag aláirá-