Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

288 sának valódisága iránt beismeréssel lenni sem képes, következőleg a váltónak mint Írásbeli szerződésnek alaki természetét is tekintetbe véve fel nem tehető, hogy a váltótörvény a vakok váltónyilatkozatait kevesebb alakiságokhoz kívánta volna kötni, mint azokat, a kik más csekélyebb s gyakran csak ideiglenes akadály miatt nem írhatják alá nevöket, és minthogy a felhozott kiváló testi fogyatkozás miatt a vakok váltói névaláírásai a kézjegy általi nyilatkozatokkal egyenlőknek tekintendők: ezeknél és az indok hasonlóságánál, sőt súlyosabb voltánál fogva a váltótörvény idézett 104. §-ának a vakok váltói nyilatkozataira is alkalmazást kell nyernie. Alperesnek a kereseti váltókon levő névaláírásai közjegyzői hitelesítéssel el vannak ugyan látva, tekintve azonban, hogy a hitelesítésről felvett 3 és 4 7. alatti jegyzőkönyvekkel teljesen bizonyítva van, hogy a kereseti váltók azon időpontban, midőn alperes által aláírattak és aláírásai hitelesítettek, egészen kitöltve nem lévén, azokon a váltótörvény 3. §-a szerint megkívánt kellékek hiányoztak ; tekintve továbbá, hogy az idézett közjegyzői törvény 92. §-a szerint a hitelesítés alkalmával a hitelesítendő aláírásoknak kész «okiratokra», tehát valóságos váltókra kellett vonatkozniok, azonban a jelen esetben hitelesített aláírások oly okmányokra tétettek, melyek a váltó lényeges kellékeivel nem bírván, aláírónak váltói kötelezettségét a váltótörvény 6. §-a értelmében meg nem állapították. Mindezeknél fogva a f. évi 69068. sz. a. sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest nevezett elsőrendű alperes irányában keresetével elutasítani kellett. A bpesti kir. ítélő tábla felperesnek 1881. évi decz. 31-én 82543. sz. felebbezése folytán 1882. jun. i-én 552. sz. a. következő ítéletet hozott: Az első bíróság ítélete az egyidejűleg közbevetett semmiségi panasz hivatalból visszautasítása mellett felebbezett részében megváltoztatik, az 1881. nov. 11-én 69068. sz. a. hozott sommás végzés alperes irányában hatályában fentartatik. Indokok : Azért volt az első bíróság ítélete a per érdemét illetőleg megváltoztatandó, s alperes a kereseti összegben marasztalandó, mivel az 1877. XXXV. tcz. 54. §-a a vakok szerződési képességét egészben érintetlenül hagyván, csakis akaratnyilvánitá-