Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

2ÓO tási összeg felvételére szükséges bárcza kiadatását, vagy pedig ugyanannyi összeg megfizetését azért követeli alperestől, mert a C. és D. alatti Ítéletek alapján alperes köteles volt a «Giovanni Luigi» nevü brigantino-hajó hat részlet birtokába felperest az 1872. évi május 29-én létrejött szóbeli szerződés következtében azonnal, tehát mielőtt azon hajó 1873. évi január hóban törést szenvedett, bocsátani, és minthogy ezt tenni alperes elmulasztotta, azon összeg őt, felperest akár tulajdonjog, akár kártalanítás czimén illeti. Annak előrebocsátása után, hogy jelen esetben keresethalmazat fen nem forog, mert az abban foglalt több igények ugyanazon ügyletből és jogalapból erednek, és hogy az adásvevési szerződés érvényessége ellen alperes részéről felhozott kifogások a C. és D. alatti jogerejü ítéletekkel szemben ez uton figyelembe nem vehetők, a kérdés, mely itt döntendő, az, vajon a kérdéses biztosítási összeg az emiitett hajórészlet helyében felperes tulajdonát képezi-e vagy sem, és vajon felperes jogosítva van-e vagy sem alperestől a fenti szerződés nem teljesítése következtében kártérítést egyátalában, nevezetesen pedig a keresetbe vett összegben követelni. Tekintve most, hogy a per folyamán be van igazolva, miszerint azon hajórészlet felperesnek soha át nem adatott és hogy ennélfogva az a hajótörés idején még mindig alperes tulajdonát képezte, önként következik, hogy az azt helyettesítő biztosítási összeg felperest nem illetheti és az okból helyesen utasította el az első bíróság felperest az ezen összeg kiadására vonatkozó kérelmével, valamint az ezen összeg iránt elrendelt zárlat sem volt igazolható. Tekintve azonban, hogy a fen idézett ítéletek szerint alperes köteles lett volna a szerződés létrejötte után azonnal felperest a többször említett hajórészlet birtokába bocsátani, kétséget nem szenved, hogy miután ezt tenni alperes elmulasztotta, köteles az ebbeli elmulasztása által okozott kárt felperesnek megtéríteni. Ugyanazért és tekintve másrészt, hogy ezen kár mennyiségét épen az át nem adott hajórészletnek a szerződéskötés idején fenállott értéke, vagyis az alperes részéről ki nem fogásolt E. alatti melléklet szerint 7500 frt és így még inkább a keresetbe vett 7382 frt 47 kr. összeg képezi, alperest ezen összegben mint a felperesnek okozott kár megtérítése fejében, valamint mint pervesztes felet a per- és felebbezési költ-