Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

230 jogukat és a társulat képviselete iránti jogosultságukat el nem vesztvén, a további befizetést csakis ők lettek volna jogosítva elrendelni, s hogy a csődtömeg, mely csak a hitelezőket, de nem a részvényeseket képviseli, a részvény-tőke befizetését követelni jogositva nem volt», jelen esetben alappal nem bir, mivel a társulat organicus képviselete a csőd tartama alatt csak arra lehet hivatva, hogy bukott nevében azon jogokat gyakorolja, melyeket a csődtörvény a bukott részére a csőd tartamára is biztosit. Jelen esetben azonban a tulajdonképeni vitás kérdést a társulat be nem fizetett és csak aláírással biztosított alaptőkéjének bekövetelhetése képezvén, oly követelési jog forog kérdésben, mely a bukott és illetőleg képviselete részére biztosított s az által kizárólag gyakorlandó személyes jogok közé nem sorozható és a mely társulat alaptőkéjének kiegészítése és a követelését fedezendő a társulati vagyon előállítására vonatkozván, a bukott jogaiba lépett hitelezőket és illetőleg az azok képviseletére és a vagyon előállítására és értékesítésére hivatott csődválasztmányt törvény szerint megilleti és pedig annál is inkább, mivel a hitelezőknek a részvények értékéig terjedő igényei mind a törvény, mind az alapszabályok 15. §-a értelmében biztosíttatván, ezen rendelkezés hatályossá csakis az által válhatott, ha a hitelezők azt, a bukott befolyása nélkül, esetleg annak akarata ellenére is érvényesíthetik. Alperesnek felperes kereseti joga ellen emelt kifogása tehát meg nem állhat és pedig jelen esetben annál kevésbbé, mivel a befizetést követelni s a hitelezők kielégítését ez uton megkísérlem a társulatnak módjában állott s annak elmulasztása és a csőd kimondása által eléggé kimutatta azon szándékát, hogy a befizetést elrendelni nem akarja s csakis ő hozta a csődtömeget azon helyzetbe, hogy e jogot igénybe véve, az alaptőke befizetését követelje. De nem vétethetett figyelembe az alperesség ellen emelt kifogása sem, mivel azt, hogy a kereseti részvényekre előirt s a társulat megalakulása által annak alapszabály szerinti részvényese lett, elleniratában tagadásba nem vette, sem a részvények alapszabályszerii átruházásának megtörténtét s azt, hogy a részvények más tulajdonába mentek át, nem bizonyította, az alapszabályok 14. §-a értel11.ében a társulat részére fentartott azon jog pedig, hogy a részvények befizetése iránt intézett felhívás eredménytelensége esetében.