Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

i4í bizonyítványban emiitett, szerinte jelenlétében tett szóbeli végrendelettel, mig azelőtt számos beadványaiban, igy többek között 1075/859., 1507/859. s. a. t. alattiakban mindig csak mint törvényes örökös lépett fel a verség jogán. Sőt azon alkalommal, midőn a sátor-alja-ujhelvi csász. kir. törvényszék 1849/859. sz. a. őt igényeinek a hagyatéki tömeggel való összeütközésénél fogva a hagyatéki gondnokságtól elmozditotta, felfolyamadásában, mint ez a nevezett cs. kir. törvényszék 4135/859 számú felterjesztéséből kitetszik, még azt is vitatta, hogy ő özvegy E. Gábornénak nem is örököse. De még- ha tett volna is a nevezett örökhagyó 1858. április 7-én szóbeli végrendeletet, ezt belkellékek hiányából érvénytelennek kellene nyilvánítani. Mert E. János hagyatéka tárgyalásakor 1858. évi április hó 22-én mint ezt a jelen per során maga beismeri, épen elsőrendű alperes volt az, ki özvegy E. Gábornét kábaság miatt gondnokság alá kérte helyeztetni, s az erre 1858. évi június 14-én tartott vizsgálat alkalmával a kihallgatott tanuk (ezek közt az F. alatti bizonyítvány két kiállítója U. és R. is) és a szakértő orvosok által megállapittatott, hogy a 94. éves nő már egy pár év óta elmefogyatkozott volt. Ennek alapján lett özv. E. Gáborné mint kába, gondnokság alá helyezve 1858. jun. 23-án ugyan, de oly ok miatt, mely 1858. évi április 7-ikénél jóval előbb keletkezett, s mely a kérdéses végrendelkezés idején is fenállott. E szerint érvényes szóbeli végrendelet, a melyre elsőrendű alperes igényét alapítja, nem létezik. Ép ily alaptalan elsőrendű alperesnek másod sorban támasztott törvényes öröklési igénye is, valamint, hogy másod- és harmadrendű alpereseket sem illeti a törvénynél fogva örökség az örökhagyó hagyatékában. Mert felperes tagadása ellenében az alperesek egyike sem győzte be azt, hogy özvegy E. Gáborné, szül. H. Terézzel vérségi összeköttetésben állott legyen. Sőt az ellenkezőt bizonyítja az elsőrendű alperes által 1075/859 sz. a. előterjesztett leszármazási tábla, a mely szerint alperesek negyed- és ötöd ízen E. Gábornak, de H. Teréznek semmikép sem voltak vérrokonai.