Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

142 Mindezeknél fogva özvegy E. Gáborné, szül. H. Teréz hagyatékát, miután utána magát hírlapi hirdetmény felhívásra senki, sem végrendeleti avagy szerződési, sem törvényes örökösül nem igazolta, szállománynak kimondani, s mint olyat a felperes királyi kincstárnak az időközi hasznokkal együtt, megítélni kellett. 651. A lánczhid jegyszedői tekinthetők-e közhivatalnokoknak ? 2. A jegyeknek a jegyszedő általi eltulajdonítása forgalomba helyezés czéljából: sikkasztásnak vagy hűtlen kezelésnek minősitendő-e ? (1 881. évi 10088. sz. a.) Szabadlábon levő H. István a btk. 355. §-ába ütköző s a 462. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás kísérletének vétségében vétkesnek találtatván, a btk. 65., 66. és 92. §§-nak alkalmazása mellett egy havi fogházbüntetésre stb. ítéltetik. Indokok: H. István az államhidaknál alkalmazva volt pléhjegyszedő Str. József ugyanott alkalmazott tisztviselő feljelentése folytán a felügyelőség részéről kiküldött L. János által megmotoztatván, zsebeiben 234 darab egyenként két krajczár értékű átkelési jegy találtatott. H. István beismeri, hogy ezen pléhjegyeket az őrizetére bizott gyüjtőszekrény tölcséréből meg nem engedett uton vette magához ; beismeri, hogy a jegygyüjtő szekrény tölcsérének nyílása papircsomaggal elzáratván, a jegyeknek a gyüjtőszekrénybe esése megakadályoztatott, s hogy a zsebében L. János által feltalált jegyeknek egy része a zsebében volt egy külön zacskóban feltaláltatott, tagadja azonban, hogy a birtokában megtalált ezen pléhjegyeket jogtalanul eltulajdonítani illetve értékesíteni akarta volna, azt állítván, hogy ő ezen jegyeket csak azon meggyőződés szerzése czéljából gyűjtötte magához, hogy mennyit lehet egy bizonyos idő alatt jogtalan módon elidegeníteni. Minthogy azonban H. István önbeismeráse szerint is jól tudta, hogy ezt tennie nem szabad és erről elöljáróit eleve nem értesítette ; minthogy továbbá a nála talált jegyeknek egy része