Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

7° megzavarása csakis 8 napig tartott, ez okból ezen cselekmény a btk. 302. §. értelmében legfölebb a súlyos testi sértés vétségét képezné, mig az elkövetése idején hatályban volt törvényes gyakorlat szerint a könnyű testi sértés kihágását állapitotta meg és e szerint a btk. 2. §-a alapján a jelen esetben is csak annak minősíthető. A harmadrendű vádlott által elkövetett testi sértés pedig szintén csakis kihágást képezvén, mindhárom vádlottnak ezen cselekménye a kihágás szempontja alá esik. De minthogy a bűnvádi eljárásról felvett iratok tanúsága szerint a vizsgálat 1877. november 13-tól 1878. október 12-ig a kir. ügyészség kezei közt volt, és ezen időközben az ügyben mi birói intézkedés sem történt; a kihágásokról szóló B. T. K. 31. §-a szerint pedig a kihágások büntethetősége hat hó alatt elévül ; ez okból, tekintettel az É. L. T. 32. §-ára, első- és másodrendű vádlott ellen G. Vaszilyon ejtett, harmadrendű vádlott ellen pedig a G. Istvánon ejtett könnyű testi sértés kihágás miatti eljárást, illetőleg büntethetőséget elévülés alapján megszűntnek kellett kimondani. 28. Oly esetben, melynél a halált okozott sérelmezésnek nem lehetett az elkövetett bántalmazásnál előre kiszámítható, sőt csak valószínűségére nézve is a tettes lelke előtt lebeghető következménye : büntetendő cselekmény nem forog fen ; azonban ha a bekövetkezett halál lehetőségének feltevése nem esett az emberi józan belátás körén kivül, ez esetben megállapítandó a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége. (1881. évi 12005. sz. a.) Z. András és H. Jakab együtt mulattak a korcsmában és mindketten megittasodtak. Ily állapotban közöttük szóváltás, majd pedig tettlegesség keletkezett és Z. András H. Jakabot földhöz vágta. H. Jakab minden baj nélkül azonnal felugrott a földről és Z. Andrást megfogva, azt az asztal alá vetette, de a birkózás közben Z. pipaszára szemébe hatolt, majd pedig földre terittetésekor