Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

69 vétségét sem képező személyes megtámadást csekélységénél fogva a 165. §. büntetési minimuma és maximuma közötti arányos büntetés által kellőleg és eléggé büntethetőnek tartotta a törvény. De épen azért, mert csakis egy esetet foglalt az egyébként a személy megsértésétől egészen különböző tárgyról rendelkező szakasz intézkedése alá, azért ki van zárva ez alól minden más, a személy elleni merénylet, ha az több mint egyszerű bántalmazás, illetőleg ha akár a könnyű, akár súlyos testi sértés vétségét vagy a testi sértés bűntettét, avagy ennél is súlyosabb más bűntettet képez. Ehhez járul, hogy a hatósági intézkedés vagy eljárás kierőszakolása vagy annak erőszakos megakadályozása nem áll elválaszthatatlan összefüggésben az illető hatósági személy élete vagy testi épsége elleni merénylettel ; mert az előbbi bűntett teljesen bevégeztethetik a nélkül, hogy a hatósági személy vagy közeg élete vagy testi épsége megsértetnék vagy csak meg is érintetnék. Midőn tehát a merénylet a személy ellen irányul, midőn ez ellen követtetik el akár testi sértés, akár életének vagy személyes szabadságának megtámadása, ezzel két külön jog sértetik meg; az egyik az államnak a közadministratio rendes vezetéséhez való joga, a másik : az administratio valamelyik functióját gyakorló közeg személye sérthetetlenségének joga. Két különálló jog sértetvén tehát meg, és mindegyik jogsértés a tettes külön elhatározásából származván ; végre két külön cselekmény két külön causalitást eredményezvén vagyis a hatósági intézkedés meghiúsulását és ezen kivül a hatósági közeg testének integritásának megsértését, ezzel a concurrens sértés minden lényeges föltétele megvan ; minélfogva a cselekmények a btk.-nek nem 95. §-a, hanem annak 96. §-a alá foglalandók. A kir. itélő tábla emiitett megállapítása ezzel ellentétben állván, azt a törvény helyes értelmezésének szempontjából helyreigazítani kellett. A mi azonban az anyagi bűnhalmazatról szóló büntetési rendelkezések alkalmazását illeti, ámbár a biró megsérülése az orvosi látlelet és az orvosnak a végtárgyaláskor tett nyilatkozata szerint is a súlyos testi sértés bűntettét állapítaná meg, minthogy maga a sérült a végtárgyaláskor kijelentette, hogy egészségének