Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
; 77 91. 1. Ha a kincstár mint bérbeadó és alperes mint bérbevevő között létrejött szerződés egyik pontjában alperes azon kötelezettséget vállalta, hogy a bérletbőli kiléptekor a haszonbér bevégeztével beszedett bizonyos adóilletéket megtériteni tartozik, habár nem a kincstár, hanem egy harmadik személy emlittetik, kit esetleg ezen megtérítés illetend, mégis ezen megtérítési összegre a kincstár kereseti joga megállapítandó, és kizárva nincs, hogy a kincstár annak mint egyik szerződő fél saját nevében érvényt szerezzen és igy a másik szerződő felet irányában elvállalt kötelezettség teljesitésére biróilag szoritsa. 2. Ha az alsó bíróságok felperest kereseti követelésének egy részével kereseti jog hiánya miatt elutasították és a kir. Curia felperes kereseti jogát fenforgónak találja, akkor a kir. Curia nem hoz érdemben ítéletet, hanem felperes kereseti jogát megállapítottnak mondja ki és az eljáró bíróságot az ügynek ezen kifogás mellőzésével való érdemleges elintézésére utasítja. (1882. jan. 26. 4751. sz. a.) A magy. kir. kincstári jogügyek igazgatósága felperesnek, Czedler János ügyvéd által védett W. György elleni 788 frt 26 kr és 30 frt 58 kr iránti perében a zombori kir. törvényszék következőleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik és viseli a költségeket. Mert : a */. alá csatolt szerződésnek a kereset alapjául szolgáló 16-ik §-a szerint felperesnek, alperes határozott tagadása ellenében különben is mivel sem bizonyított kereseti öszszegre nézve, kereseti joga nincsen, s az a fenérintett §. alapján csak az esetben volna megállapítható, ha a fogyasztási adók ujabbi árlejtés folytán más bérlőnek át nem adattak, avagy esetleg megváltás folytán arra nézve a kincstári kezelés lépett volna. Felperesnek felebbezése folytán a kir. tábla 1881 évi febr. 9-én 1720. sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. törvényszéknek ítélete a mennyiben felperes kereseDóntvénytár, nj folyam. I. 1 2