Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

134 egy harmadik által gyakorolva, ennek hátrányára fel nem róható. Mindezeknél fogva első rendű alperesnek a kérdéses takarékpénztári betétkönyv átvételekor tanúsított jóhiszeműsége ellen felperes által felhozott állítások nem igazoltatván, alperesnek jóhiszeműsége tehát annál is inkább begyőzöttnek volt ismerendő: mert az ellenirathoz 2. 4. 5. alatt csatolt levelek szerint ezekben másodrendű alperes pénztárnoki minőségére legkisebb vonatkozás sem foglaltatik, sőt azokban mindenkor «J. és A.» czég szerepelnek. Mert a betétkönyv átadására vonatkozó emiitett levelek oly értelmű kijelentést, melyből felperesnek a betétkönyvre való tulajdona következtethető volna, nem tartalmaznak. Végre, mert a kérdéses betétkönyvben jogfentartás a felperesi egylet részére bevezetve nem lévén, azon könyv tehát a felmutató jogos tulajdonának és a szerint közforgalmi értéknek volt tekintendő. Első rendű alperes jóhiszeműségének megállapításával pedig felperes keresetével elutasítandó II. r. alperes ellen keresetének hely adandó nem volt, mert első rendű alperes az előadottak szerint a kérdéses betétkönyv átvételekor bona fidesben lévén, e szerint a jogszerű czimmel szerezte, és mert átvett betétkönyv közforgalmi érték minőségénél fogva, az 1876. évi XXVII. t. cz. 106-ik §. 2-ik pontja értelmében elsőrendű alperes által váltókövetelésének kielégítésére annál inkább fordítható, mivel felperes annak visszaváltása iránt nem nyilatkozott. Másod rendű alperesnek felebbezése folytán a királyi tábla 1881. évi január hó 24-én 59578. sz. a. következőleg ítélt : Az első bíróság Ítélete megváltoztatik és a takarékpénztár által 10597. sz. a. e czim alatt : «Eingelegt vom niederung. Probiergaden Vérein» kiadott betétkönyv felperes tulajdonának mondatván ki, alperesek ezen betétkönyvnek felperes részére leendő kiadásának tűrésére köteleztetnek. Indokok: Első rendű alperes azt, hogy a kereset tárgyát képező takarékpénztári betétkönyv felperes egylet nevére van kiállítva, beismeri, és így ezen körülmény beigazoltnak tekintendő. Miután pedig a névre szóló értékpapír tulajdona azé, kinek nevére az kiállítva van, miután továbbá első rendű alperes abból, hogy a betétkönyv felperes nevére szól, tudhatta, hogy az nem másodrendű alperes tulajdona s igy a felett 2-od rendű alperes intézke-