Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
123 sával igazolva van, miszerint alperes a kérdéses házat és udvartelket felperesnek 1600 frt vételárért eladta s a vételárból 1000 frtot fel is vett, de miután a póttárgyalásnál felmutatott telekkönyvi kivonat szerint alperes a kérdéses háznak csak fele részbeni tulajdonosa, igy a neje mint közös telekkönyvi tulajdonos beleegyezése és megbízása nélkül az egész ház eladására nézve jogügyletet jogérvényesen nem köthetett, azt pedig, hogy alperes az adásvételi jogügyletet neje mint közös telekkönyvi tulajdonos megbízásából is kötötte, felperes a per során nem igazolja, de fel sem emliti: ez okból felperes a szerződés kiállítására irányzott keresetével elutasítandó volt. Mert felperes azt, hogy a per során kihallgatott tanuk előtt lefizetett ezer forinton felüli 600 frt vételárt is lefizette volna, alperes tagadása ellenében semmivel sem igazolja, igy alperes csakis az igazolt 1000 frtnyi vételár visszafizetésére lehetett kötelezhető. Felperes a kérdéses háznak vételMejétől használatában is birtokában lévén, s igy a kifizetett 1000 frt vételár utáni kamatokhoz jogos igénye nem lehetvén, keresete ezen részével elutasítandó volt. Felperes részben vesztes is lévén, ez okból a perköltség kölcsönösen megszüntetendő volt. Felperesnek felebbezése folytán a kir. tábla 1881. april II. 4855. szám alatt következőleg ítélt: Az eljáró bíróság ítéletének, alperest 1000 frt tőkében elmarasztaló, nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett egvéb része pedig helybenhagy atik. Indokok : Azon körülmény, hogy a keresetben körülirt ház ez idő szerint alperes nevére még telekkönyvileg bekebelezve nincsen, miután felperes azt, hogy alperes neki ezen házat valóban eladta, a kihallgatott Gy. Illés és Sz. András tanuk vallomása által bebizonyította, jogi akadályt nem képez ugyan, hogy alperes a kereseti kérelem szerint a háznak felperes nevére való bekeblezésre alkalmas adásvevési szerződés kiállítására köteleztessék. Minthogy azonban a szerződés teljesítését csak azon szerződő fél követelheti a másik szerződő féltől, a ki maga részéről szerződési kötelezettségeinek már eleget tett, vagy legalább arra késznek nyilatkozik ; tekintve, hogy felperes nem igazolta, hogy a mint azt keresetében állítja, alperesnek már az egész 1600 frtnyi vétel-