Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

124 árt lefizette, a mennyiben a kihalgatott tanuk csak iooo írtnak kifizetését igazolják, ennélfogva az eljáró biróság ítéletének feljterest az adásvevési szerződés kiállítására vonatkozó kérelme iránt elutasító részét ezen, felperest az iooo frt tőke utáni kamatok iránt elutasító részét pedig a felhozott indokok alapján helybenhagyni kellett. Felperesnek további felebbezése folytán a kir. Curia 1882. évi február hó i-én 7518. sz. a. következő Ítéletet hozott: A budapesti királyi itélö tábla felebbezett ítélete az ügy érdemében, helybenhagyatik. Ellenben a perköltségre nézve mindkét alsó biróság Ítélete megváltoztatik és alperes köteleztetik felperesnek 50 frt perköltséget megfizetni. Indokok : Felperes a válaszban alperes választására bizta, hogv vagy teljesítse az adásvételi szerződést, a tulajdonjog tehermentes átíratására alkalmas okirat kiállításával, vagy szüntesse meg a szerződést és fizesse vissza az 1600 frt vételárt. Alperes pedig az első biróság ítélete ellen, mely őt 1000 frt vételár visszafizetésében marasztalta, felebbezéssel nem élvén, az ügylet megszüntetését választotta. E szerint felperes nem neheztelheti az alsóbirósági Ítéleteket annak tekintetéből hogy aljterest a tulajdonjog átírására alkalmas szerződés kiállítására nem köteleztetett. De alaptalan felperes felebbezése arra nézve is, hogv alperes a kereseti 1600 frt helyett csak 1000 írtban magasztaltatott, mert ö 1000 frtnál többnek fizetését alperes tagadása ellenében nem bizonyította, És mivel az adásvétel tárgyát képezett háznak hasznát felperes vette, ezen haszon pedig a vételár kamatait helyettesíti azért a kamat iránti keresetével, helyesen lett ő elutasítva. Mindezeknél fogva a másod biróság ítélete az ügy érdemében helybenhagyandó volt, fenmaradván felperesnek a keresetben különben is fentartott joga arra, hogy a visszabocsátandó házba tett beruházásai értékét követelhesse. A perköltségben alperes elmarasztaltatott, mert az által, hogy az adás-vételi ügyletnek létrejöttét és a vételár fejében felperes által tett fizetést általában rosszhiszemüleg megtagadta, okot szolgáltatott jelen perre.