Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

104 hagyatéki tömeget birtokba vette és tartja s az elfoglalt értékek­nek sem a leltározáskor megnevezett zárgondnok kezelése alá adását, sem birói letétbe helyezését nem teljesítette, azok meg­léte s behajthatóságáért kezeskedni köteles. A hagyatéki ingósá­gok másik fele részéből a hagyatéki terhek, melyek a felperesnö által is elfogadott temetési költségek 381 frt gri krból és a fel­peresnőnek kifizetett hitbérböl 500 frtból, összesen tehát 881 frt 96 krból állanak levonatván, azon összeg, melyben felperesnö al­peressel mint egyedül leszármazó utóddal özvegyi öröklés czimen osztozik, 1257 frt 4 krt tesz, melynek fele része 628 frt 52 kr. lévén özvegyi öröklés czimén felperesnö részére, ez összeget kellett megítélni, nem vétethetvén szintén beszámítandó tartozásnak, a még 300 frtban fenálló földváltság-tartozás, mert ez ingatlan vagyonokból, bár azok részben e házasság tartama alatti szerze­mények, felperesnö örökrészt nem követel, tehát az annak vétel­árából még fizetetlen rész olv hagyatéki tehernek, melyhez az özvegynő is hozzájárulni köteleztetnék, nem tekinthető. A tartás és lakásból álló özvegyi jog czimén felperesnö részére évenkint 120 frt azért állapíttatott meg, mert ez a hagyatéki vagyon érté­kével tekintetbe véve, hogy az 500 frt hitbér, mely az ellenirat­hoz 1. sz. a. csatolt s felperesnö által nem kifogásolt okmány tanúsítása szerint már az özvegység enyhítésére köteleztetett, az özvegyi jogon követelhető tartozmányokba beszámítandó, kellő arányban áll, de másrészről felperesnö a saját felszámítása elfo­gadhatósága tekintetében semmi bizonyítékot fel nem hozott, al­peres pedig a tartás és lakás évenkinti egyénértékét viszonvála­szában 120 frtban elfogadhatónak ösmeri be, miért annak egyen­értéke annyiban megállapítandó s annak az özvegység tartama alatti fizetésére alperes mint örökös kötelezendő volt azért is, mert a lakás és tartásnak természetben elfogadására felperesnö, a közte és alperesnő közt fenálló s e perrel eléggé igazolt viszálko­dás miatt nem kötelezhető. A felperesi megítélt követelésekhez felperesnö joga az örökhagyó elhalálozásakor megújítván, az alpe­res által visszatartott közszerzemény és özvegyi örökrész után a kamatok a halálozás napjától megítélendők voltak. Felperesnö követelésének többi része a már elsorolt indokokból, a leltározási költség megtérítése iránti keresete különösen a miatt, mert a ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom