Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
7' A kir. törvényszék ítélete az abban idézett btk. 235-ik §. 2-ik pontjának mellőzésére a btk. 232-ik §-a értelmében indokolásánál fogva helybenhagvatik. A 235-ik §. pedig azért volt mellőzendő, mert ama körülmény hogy vádlott a sértett kis leányt ennek gyámanyja beleegyezésével vitte magával, még nem állapítja meg a 235-ik §-ának 2-ik pontjában meghatározott felügyelet fogalmát, nem pedig azért mert az idézett §. állandó felügyeleti viszonyt tételez fel, és így a vádbeli bűntett nem ezen §., hanem a btk. 232-ik §-ának első bekezdése szerint büntetendő. Ugyancsak ugy a kir. ügyésznek valamint vádlottnak további felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 188 r. évi november hó 7-én 8681. szám alatt következő ítéletet hozott: A budapesti m. kir. ítélő tábla fentebbi keletű és számú ítélete a vádlottra kimért büntetés megkezdése időpontjára nézve azon változtatással, hogv miután vádlottnak 1880. évi deczember hó 4-től, 1881. évi február 12-ig tartott vizsgálati fogsága hosszú tartamúnak nem tekinthető és igy a btk. 94-ik §-ának intézkedése jelen esetben helyt nem foghat, a vádlottra kiszabott fegyházbüntetés, az első bíróság ítéletének kihirdetése napjától azaz 1881. évi február hó 12-től lészen számítandó, egyebekben az abban felhozott illetőleg elfogadott indokok alapján helvbenhagvatik. 38. 1. A sikkasztásnak tényező eleme a jogos birtoklás és jogtalan hováforditás, mig a csalásnál már maga a birtoklás jogtalan uton szereztetik. 2. Midőn tehát valaki mástól egy tárgyat átvesz azon czélzattal, hogy azt eladja és a vételárt megtartsa, és ezt meg is teszi: nem csalást, hanem sikkasztást követ el. (1881. október 31. 7477. sz. a.) Sikkasztással vádolt Cs. József elleni bűnügyben a budapesti királvi törvényszék 1881. május 28. 13255. szám alatt következőleg ítélt :
