Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

72 Cs. József a btk. 335. §-ába ütköző és a 356-ik §. szerint minősülő sikkasztás bűnténye miatt, hat havi börtönbüntetésre ítéltetik, stb. . . Indokok: Vádlott a ténykörülményekkel egybehangzólag beismerte, hogy az U. István által neki eladás végett átadott 180 frt értékű lovat eladván, a vételárt saját czéljaira fordította. Vádlottnak felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1881. július 11. 25025. sz. a. következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék fentebbi keletű és számú ítélete részben megváltoztatik, vádlott Cs. József cselekménye csalás bűntettének minősíttetik, egyebekben a felebbezett Ítélet indokainál fogva helvbenhagyatik. Indokok: Cs. József elhitette U. Istvánnal, hogy annak lovát a tűzoltóknak eladja, mely hitegetés által tévedésbe ejtett U. István a lovat Cs. Józsefre bízta, hogy 180 frtért adja el a tűzoltóknak, ki U. Istvánnak tévedésbe ejtését felhasználva a lovat, mint sajátját és pedig mint állítja oly czélból adta el 90 frtért T. Károly bérkocsisnak, hogy az ettől nyert vételárt magának megtartja, U. István pedig majd visszakapja lovát nevezett bérkocsistól ; a vételár megtartását vádlott azzal indokolván, hogy T. Károly neki 60 frttal tartozott, mely követelését vélte e csalárd úton behajtani. Cs. Józsefnek cselekménye, mely szerint a lónak vételét vagyoni haszon végett ravasz módon eszközölte ki U. Istvántól, és ezáltal ugyanannak kárt okozott a btk. 379. 380. §-ai szerint a csalás bűntettének volt minősítendő. A 383-ik §-ban mellékbüntetésként megállapított pénzbüntetés mellőzése a vádbeli cselekmény elkövetése idején fenállott büntető gyakorlaton alapul. A királyi ügyész felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. évi október 31-én 7477. sz. a. következő ítéletet hozott: A minősítésre nézve a másod bíróság Ítéletének megváltoztatásával, az első bíróság ítélete hagvatik helyben, egyebekben pedig a kir. itélő tábla ítélete az abban elfogadott indokokból. Indokok. A sikkasztásnak tényező eleme lévén a jogos birtoklás és jogtalan hováforditás, míg a csalásnál már maga a