Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
32 2. §-a szerint a cseléd, szolgálatba való beléptével gazdája háznépének tagjává válik; tekintve, hogy az idézett törvényczikk 35. §-a szerint, a cseléd szolgálati viszonyának természetéből folyó kötelességét hiven és pontosan teljesíteni tartozik ; tekintve, hogy ugyanazon törvényczikk 46. § a szerint, a gazda jogosítva van cselédjét szolgálati kihágásaiért esetleg fizetóslevonással is fenyíteni, ezzel a házi fenyítékek egyéb nemeinek alkalmazhatása nemcsak nincs kizárva, hanem ki van mondva, hogy a megdorgáláson és pénzlevonáson kivül, a házi fegyelem más fenyítékei is, a dolog természete és a törvény 47. §-ából származó megszorítások mellett, a gazda által alkalmazhatók; tekintve, hogy ezeknél fogva a házi gazdát, a házi fegyelem igazságos gyakorlásának joga törvényszerüleg megilleti, és hogy ezen jog, a féktelenkedő, az ellenszegülő, vagy a gazdáját lealacsonyító cseléd tettleges bántalmazására is kiterjed, mely jog egyébiránt már maga a házi fegyelem fogalma által korlátozva levén, ennek fogalma a nagyobb sérülés, vérengzés, egószségzavarás vagy súlyosabb fájdalmak okozását, természeténél fogva kizárja; tekintve, hogy az előre bocsátott tényállás szerint azon eset, melyben a házi gazda a fegyelmi jogot a cselédtől vény 46. és 47. §§. szerint igazságosan gyakorolhatja, tettleg előállt ; és illetőleg a házi gazdának alapos oka vok ezen őt illető jognak igazságos és mérsékelt gyakorlatára ; tekintve, hogy az orvosi látlelet által megállapított két gyönge sérülés egyáltalán nem olyan, mely, tekintettel a cselédnek gazdája elleni durva kifakadásaira, és ez utóbbinak cselédje féktelensége által felköltött ingerültségére, a házi fegyelem jogo? gyakorlatán való túllépést állapítaná meg; végre tekintve, hogy a B. T. K. 313. §-a összefüggésben az 1876. XIII. tcz. idézett szakaszainak rendelkezésével, a házi fegyelem gyakorlatára jogosított személy, ezen jogának megengedett, vagyis a házi fegyelem természete által körvonalozott gyakorlatában okozott könnyű testi sértés miatt büntetés alá nem vonható : mindezeknél fogva panaszlott, az alsóbb bíróságok Ítéletének megváltoztatásával, a vád és büntetés alól, büntetendő cselekmény tényálladékának hiányából, fel volt mentendő. 14. Szerződés érvénytelenítése erkölcsi és physikai kényszer folytán. (1881. jul. 6. 4087. sz. a.) KI. Jakab t.-büki lakos, képviselve Dr. Révay Lajos ügyvéd által, a «North-British and Mercantilew tűzkárbiztositó részvénytár-