Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
31 vizsgáló biró által eszközlött kihallgatása alkalmával azt állította, hogy nevezett cselédjét az emiitett mulasztás miatt kérdőre vonván, az neki durván felelt, és mind öt mind nejét meggyalázó szavakkal illette. Minthogy ezen alkalommal két egyénen kivül senki sem volt jelen, és igy panaszosnö feleselését, illetőleg a gazdája irányában használt szavait senki sem hallotta, az itólet alapjául szolgáló tényállás következtetések alapján állapítandó meg. Panaszosnö maga beismeri, hogy a mulasztása miatti megkérdeztetésére azzal válaszolt, hogy «nem volt ideje». Beismeri, hogy a tettlegességet szóbeli viszálykodás, veszekedés előzte meg. E két körülmény alapot szolgáltat annak elfogadására, hogy panaszosnö mulasztása miatt feleletre vonatván, már azon általa is beismert nyilatkozattal, hogy gazdája meghagyásának teljesítésére nem volt ideje, nyers és illetlen viseletet tanusitott gazdája irányában, a miből jogosan lehet következtetni, hogy az utóbbi, cselédjének nyers és illetlen, durva, kihívó felelete által ingereltetvén, ós cselédjét c miatt megszidván, ez a szóváltás alatt gazdája ellen még sértőbb és lealacsonyitóbb kifakadásokat használt. Ezen felfogást támogatja S. János vallomása is, a ki hallotta , midőn panaszosnö az üzletből való kimenetele alkalmával panaszlottat, gazdáját, «büdös zsidónak*) nevezte. E körülmények által megerősítését találja panaszlottnak azon mentsége, hogy panaszlónő többször említett mulasztás miatt általa feleletre vonatván, öt és nejét meggyalázó szavakkal illette. De bebizonyíttatott továbbá ugy az orvosi látlelet által, valamint S. Teréznek eskü alatt letett vallomásával, hogy panaszlott panaszlónőt megverte ; az orvosi látlelet és vélemény azonfólül a sérülések minőségére nézve is bizonyítékot nyújtván, ebből kiderül, hogy e sérülések pálczaütós által okozott bántalmazás következtében keletkezett egy kisebb terjedelmű csíkból és egy a jobb mutató ujjon észlelt bördaganatból állottak. Ily körülmények között a vád tárgyát képező cselekmény büntetendő voltára nézve az elhatározó alapot az képezi: ,vajon panaszos a házi fegyelem gyakorlatában követte-e el a sértést ? továbbá vajon a tettleges bántalmazás és illetőleg az orvosi látlelet által megállapított minőségű sérelmezés által nem lépte-e át a házi fegyelem jogos gyakorlatának területét. Az 1876-ik XIII : tcz., az 1880 : XXXVII : tcz. 45. §-ának 1) pontja által fentartva levén; tekintve, hogy az 1876 : XIII. tcz.