Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
29 bonezjegyzőkönyv, sem az azt felülvizsgáló orvos véleménye által nem állapittatik meg ; miért is ez a sértéseket csakis összegében mondja életveszélyeseknek, és a halált az agyrázkódás folytán beállott agykórlobnak tulajdonítja. Mi azonban nem zárja ki a bonezjegyzökönyvben kifejezett azon nézetet, hogy az agykórlobot előidézett vórtorlódást az elholtnak mértéktelen szeszivása, is fokozta. így tehát, az élet kioltására irányzott szándék sem a vádlottnak önvallomása, sem pedig az ejtett sértéseknek minőségéből vont következtetés által bebizouyitottnak nem tekintethetvén, tekintettel a B. T. K. 2. s-ára, a 306. §-ban körülirt és a korábbi jogszabályok szerint is enyhébb minősitést kellett alkalmazni ós vádlottat, tekintve hogy a vádbeli cselekményt a vizsgálati adatok szerint is igazolt a miatti felindulásában követte el, hogy férje által azon alkalommal it, bántalmaztatott, a 307. §. alapján három évi börtönre Ítélni kellett. 13. Az 1876. XIII. tcz. az 1880. XXXVII. tez. 45. §-ának 1. pontja által fentartva lévén, tekintve, hogy az 1876. XIII. tcz. 2. §-a szerint a cseléd szolgálatba való beléptével gazdája háznépének tagjává válik; tekintve, hogv az idézett törvényczikk 35. §-a szerint, a eseléd szolgálati viszonyának természetéből folyó kötelességét híven és pontosan teljesíteni tartozik; tekintve, hogv ugyanazon törvényczikk 46. §-a szerint, a gazda jogosítva van cselédjét szolgálati kihágásaiért esetleg fizetéslevonással is fenyíteni, ezzel a házi fenyítékek egyéb nemeinek alkalniazhatása nemcsak nincs kizárva, hanem ki van mondva, hogy a megdorgáláson és pénzlevonáson kívül a házi fegyelem más fenyítékei is, a dolog természete és a törvény 47. §-ából származó megszorítások mellett, a gazda által alkalmazhatók; tekintve, hogy ezeknél fogva a házi gazdát a házi fegyelem igazságos gyakorlásának joga törvényszerüleg megilleti, és hogy ezen jog, a ('éktelenkedő, az ellenszegülő vagy a gazdáját lealacsonyító cseléd tettleges bántalmazására is kiterjed, mely jog egyébiránt már maga a házi fegyelem fogalma által korlátozva lévén, ennek fogálma a nagyobb sérülés, vérengzés, egészségzavarás vagy súlyosabb fájdalmak okozását természeténél fogva kizárja : a házi fegyelem gyakorlatára jogosított személy ezen jogának megengedett vi;gvis a házi fegvelein természete által körvonalozott gyakorlatában okozott könnyű testi sértés miatt büntetés alá nem vonható. (1881. 973. sz. a.) F. Samu cselédjót S. Annát, mivel öt és nejét megbecstelenítő szavakkal illette, egy pálczával megverte. Sch. Anna az ütések folytán könnyű testi sértést szenvedett. A pécsi kir. járásbíróság : Fr. Samu könnyű testi sértés kihágásában vétkesnek kiinondatik, s 15 frt birságnak megfizetésére ítéltetik.