Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

13 forgalomra szánt czikkek piaczának többé «a város egész területe» nem tekintendő, hanem e helyett a szigorú név alatti piaczon kivül csak a kereskedők raktárai tekintendők, ezek is csak azon esetben ha azokba a vidéki területrőli behozatal közvetlenül, vagyis a termesztő helyiségéni lerakás mellőzésével eszközöltetik ; ezen második értelmezés, mint az A. alatti szerződés 4-ik pontjának és az alább idézett 59-ik számú határozat kedvezményeinek korlátok közzé szorítása, valamint a felperesi részről a gyalogos gyümölcsárusok által fizetendő díjszabás rendezése tárgyában beadott kérvényére 1881. július 31-én 265. sz. alatt kelt E. alatti végzésnek azon része, mely szerint a gyalogpiaczra kocsin kivitt gyümölcs árulás alkalmával, a D. alatti dijszabás ellenére, nem a kocsi után, hanem a kosár (garabó) száma után rendeltetik a helypénz szedetni, képezik jelen perben felhozott sérelmek tárgyát és csakis ezen két rendbeli határozaton alapuló felperesi sérelmek fogadtatnak el biróilag, mivel a városi rendőrkapitány mint az A. alatti szerződés 7-ik pontja szerint a fenforgó bérleti ügyre nézve mindkét fél beleegyezése folytán kinevezett rendőri közeg bármi intézkedése kereseti sérelem alapjául sem fel- sem alperes részéről azért nem szolgálhat, mert a bérleti jogviszony épségben tartására avagy megsértésére döntő befolyást gyakorolni csak magok a szerződő felek vannak hivatva, és nem a jogok és kötelezettségek concret eseteiben felperes és lakosok között felmerülő tények elhárítására megbízott rendőrkapitányi közeg, mert ennek netalán ilynemű sérelmes intézkedései ellen, a meg nem elégedő fél, a városi tanácshoz, innen a közigazgatási bizottsághoz jogorvoslattal élhet ; ez indokból felperesi részről a kapitányi hivatal sérelmesnek állított eljárására vonatkozó s kihallgatott tanuk vallomásai épen ugy, mint alperesi részről a felperes bérlő által szinte egyes esetekben történt szabályellenes tényeire vonatkozó tanúvallomások birói figyelmen kivül hagyandók voltak. Minthogy a fentiek szerint felperes bérleményi jogainak a keresetben 5 pontban előterjesztett korlátozása, az 1. 4. ós 5. pontra vonatkozólag a C. alatti sérelmes határozaton, a 2-ik pont korlátozása pedig a T). alatti díjszabással szemben az E. alatti határozaton alapszik, és igy alperes azon ellenvetése, hogy ezen 4 pontbeli jogok alperes által meg nem sértettek volna, valótlannak bizonyul, a közigazgatási uton tett felperesi fellépés pedig J. szerint czólra nem vezetett: tekintve, hogy alperes ezen 4 pontban foglalt jogát felperesnek, az 1. pontra nézve az ítéletben kitett, s alperesileg is akként értett csekély módosítással beismerte, a kereset 1., 2., 4. és 5. pontjaiban foglalt jogok tel-