Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

lc2 28. 6237. sz. alatt indított sommás perében 1881. szeptember 5-én következőleg itélt: Alperes köteleztetik 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megengedni és tiirni, hogy felperes az 1881. és 1882. év mint hátralevő bérleti 2 év tartama alatt a vidéki területről akár kecskeméti, akár nem kecskeméti lakos által Kecskemét városába behozott, forgalomra szánt áruk után, bárhol találtatnak azok a város területén, — ugy a kecskeméti hizlalóknak eladásra vidékről hozott gabona és sertések után, — valamint a vidéki területről vasúton a városhoz érkező, és a vasútnál, vagy mustra után a városban eladás tárgyává tett áruk után a szerződési szabályzat szerint szedhesse a helypénzt; kivévén azon czikkeket, melyek a kecskeméti lakos saját felhasználására szolgálnak, vagy a melyek másutt megrendeltetvén, tengelyen vagy vasúton a városba pusztán be avagy átszállittatnak ; továbbá, hogy a kecskeméti piaczra kocsin szállított áruknál nem az áruk után, hanem a kocsi után szedhesse a helypénzt; egyébiránt felperes keresetével elutasittatik, szabadságában állván felperesnek a kereseti kérelem 3-ik pontja szerint, hogy a város területén bárhol árukkal megrakott, továbbá a szoros értelemben vett piarczon üresen megálló vidéki kocsik után szedhesse a helypénzt, ez utóbbi pontra vonatkozólag azonban kijelentetik , miszerint búcsújárás, esketős, avatás, s hasonló alkalommal a vidéki kocsik is helypénzmentesek. Indokok : Mert a 914/881. sz. alatti tárgyalási jegyzőkönyv soián alperes beismeri, miszerint a fübér, a vásár- és piaczhelypénz szedési jogot ugy adta ki bérbe felperesnek, hogy a két szerződő fél között fenforgó bérlemónyi ügyletben a kecskeméti lakos is vidékinek tekintetik az esetben, ha Kecskemét város területén kivül eső helyen azaz vidéken termesztett, vagy előállított czikkeket eladási szándókkal a városba szállít; azt is beismeri alperes, hogy mindkét fél érdekének megóvása szempontjából piacznak nemcsak az e néven szigorú értelemben vett térség, hanem piacz név alatt az egész város területe értendő, a mint ezen elismerésnek alperes városi törvényhatósági bizottság az 1880. január 15-én 59. szám alatt kelt s B. alá csatolt végzésével határozott kifejezést adott, és igy a már akkor megkötött A. alatti bérleti szerződés 4-ik pontja, mindkét fél megnyugvására szükségessé vált kellő értelmezést nyert. Azonban alperes város törvényhatósági bizottsága 1880. febr. 19-ón 78. szám alatti végzésével a fentebbi értelmezés ellenébe oly hatáozatot hozott, mely szerint a vidéken termesztett vagy előállított,