Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

163 elkövetett sikkasztás vétségében pedig vétkesnek a B. T. K. 355. és 356. §§-ai szerint kimondandó volt. Vádlott beismerte továbbá, hogy K. Istvántól 40 frtot, K. Jánostói 6 frt 65 krt, M. Rudolftól 8 frt 87 krt, G. Jánostól 9 frt 22 krt, J. Józseftől 26 frt 8 krt, H.Józseftől 7 frtot, P. Istvántól 11 frtot, Zs. Jánostól 11 frt 8 krt, K Imrétől 16 frt 60 krt, B. Istvántól 25 frt 73 krt, K. Jánostól 3 frt 33 krt, Zs. Józseftől 2 frt 88 krt ós Schw. Józseftől 22 frt 23 krt átvett, hogy a nevezettek által bemutatott fizetési meghagyásokat meghamisította és hogy hamis kimutatást, mely szerint ugyanezek fel lettek volna mentve a felemelt illeték megfizetésétől, késziiett, be nem igazolván azt, hogy az állítólag készített és a felemelt illeték terhe alól károsokpak felmentését czélzó folyamodványokat benyújtotta volna az illető pénzügyi hatóságnál : vádlott tehát a nevezett károsokat a fizetési meghagyásoknak hamisítása és a készített hamis kimutatás által az ugyanazt aláirt községi elöljárókat is tévedésbe ejtette, s így abból jogtalan hasznot szerezvén magának, a csalás bűntettében tette magát bűnössé. Vádlott beismerése által be van igazolva továbbá, hogy P. Ádámnótól 5 frt 40 krt adó fejében átvett, hogy Sz. Pétertől 70 frtot átvévén, abból 20 frtot, F. Józseftől 74 frtot átvévén abból 60 frtot, F. Páltól 62 frtot átvévén, abból 50 frtot, Sz. Jánosnétól 5 frtot átvévén abból 1 frtot, Gr. Károly által befizetett 9 frt 60 krt, Z. Józseftől 35 frtot átvévén abból 20 frtot és végre H. Antal által lefizetett 14 frtot visszatartván, saját hasznára fordította, s így vádlott, tekintve, hogy ezen tette által másnak kárára jogtalan hasznot szerzett magának, hogy az adókönyvecskéket meghamisította, és ezáltal a nevezett károsokat tévedésben tartotta, és hogy az adóösszegeknek átvételére jogosítva nem volt, a csalás vétségét követvén el, ugyanőt abban vétkesnek kimondani kellett. Azonkivül vádlott beismerte, hogy M. B. Antal részére egy valótlan tartalmú bizonyítványt állitott ki azon czélra, miszerint ez igazolja magát, hogy a különben fenálló adótartozásait is kifizette; ennélfogva, valamint tekintettel arra is, hogy ezen valót lan adatokat tartalmazó bizonyítvány a községi elöljárók aláirásai által lett hitelesítve, s így a hitelt érdemlő közokiratra emeltetett, világos az, hogy vádlott a hamis adatoknak közokiratba vezetése által elkövetett vétségben tette magát vétkessé. Vádlott további beismerésénél fogva kétségtelen az, hogy sógora O. Mihály színlett aláírásával ellátott és A. marburgi kereskedő czég javára intézett hamis váltót készített : tekintve tehát, hogy vádlott beismerése szerint, ezen váltót nevezett sógora tudta és beleegyezése nélkül nye-