Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

nézve nem kifogásolt közokmány szerint pedig ugy felperes mint pedig jogelődei fizetéses postamesterek voltak, végre, hogy felperes keresetében maga is határozottan tagadja, hogy a szóban levő postaállomás kir. értékkel birna, s e szerint kir. értékkel biró örökjogu postaállomás volna. Ily körülmények közt s mivel felperes nem is állítja, hogy a zombori postaállomásra kir. kiváltságlevél léteznék, felperes a postaállomás tulajdona, birtoka és elvont jövedelem iránt a postaállomásnak örökjogu minőségére alapított keresetével elutasítandó s e részben az elsőbirósági ítélet helybenhagyandó volt. Mindkét fél felebbezése folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. aug. 3. 12994. sz. a. következő Ítéletet hozott : A másodbirósági itólet indokolásánál fogva helybenhagyatik. 70. t házasságban éld nő férjét hozományának kiadására törvényből folyólag nem kényszeritheti ngyan, de a házasfelek azon jogukban, hogy saját vagyonuk kezelésére nézve egymásközt egyességet köthessenek, nincsenek gátolva. (1881. jun. 7. 2740. sz. a.) O. Pálnak, neje szül. O. Mária ellen két darab okmány megsemmisítése iránti perében a zombori tszék felperes keresetének helyt adva, az 1880. évi október 12-ón a különválás iránt, ugy ugyanazon napon a nőhozomány visszafizetésére nézve kötött szerződést s kötelezvényt érvénytelennek nyilvánította. Indokok: Az érintett szerződés megszüntetendő, mert alperesnő ellenbeszédóben maga elismeri, hogy az elválás iránt a kalocsai törvényszék előtt indított perben az elválásba bele nem egyezett, minek folytán a tszék 1879. decz. 4-én hozott ítéletével nemcsak az ágyasztaltóli elválást meg nem engedte, hanem a házasfeleket az együttélésre kötelezte is ; s igy alperesnő a szerződós nyolczadik pontjának azon tótelét, mely szerint maga részéről határozottan s jogérvényesen az ágy-asztaltóli elválásba beleegyezik, önmaga nemcsak megsemmisítette, de a szentszéknek közbejött kötelező ítélete után lehetetlenné is tette, miután az ágy-asztaltóli különválás a kötelező itólet által tiltott cselekvénynyó vált, melyre nézve a felek többé jogérvónyesen nem szerződhetnek. Az ügy ily helyzetében az előbb kötött szerződés alperes hozzájárulása következtében közbejött birói határozat folytán tilossá s lehetetlenné válván, megszűnt kötelező lenni ; megszűnvén pedig a kötelezés, az egész szerződós érvénytelenné vált ; minthogy pedig az által az egész ügy az előbbi, a szerződóskötést