Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

145 igazolt elhalálozása által megszűnvén, a sorrendből mellőzendő s ezek helyett az újpesti takarókpénztár követelése a végrehajtást szenvedett határozatlan kifogása figyelmen kivül hagyása mellett a C. 12. r. számú bejegyzés szerint megitélt mennyiségben, mindenekelőtt sorozandó volt. Ezen vételárfelosztási terv nyilvántartat ik s az alábbi végzés kézbesitésótől számított 15 nap alatt felebbezhetőnek nyilvánittatik. GrófK. Istvánnak felebbezése folytán a budapesti m. kir. itélő tábla 1881. évi márczius hó 28-án 86. szám alatt következő ítéletet hozott: Az elsőbirósági végzésnek nem felebbezett része érintetlenül hagyatik, felebbezett része azonban megváltoztatik és a gróf K. Istvánnak felszámított 131 frt 25 kr., örökhaszonbéri követelés és ennek az egyes részletek után a lejárattól számítandó 6% kamata, a jelzálogos követelések előtt soroztatik. Indokok: Mert az elárverezett ház taksás minősége, ós az ezen ház után évenként fizetendő bérösszeg, nyilvánkönyvileg feljegyezve van ; és mert a földtulajdonos es a háztulajdonos közt fenforgó ily jogviszonyból eredő követelés, mint a házbirtokkal járó dologi teher, a törvény értelmében, minden bejegyzett követelés felett elsőbbséggel bir. Végrehajtató felperesnek ezen végzés elleni felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. szeptember 12-én 8053. sz. a. következő végzést hozott: A budapesti kir. itélő táblának fentebbi számú és keletű végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. 66. 1. A biroi letétből való kiutalványozás szerzési módot neui képez; ezáltal csupán más tényleges állapot áll be, a nélkül, hogy a jogi állapotban változás történt volna. A birtokos a kiutalványozás után több joggal nem bir, mint annak előtte, 2. Szavatossági kötelezettség csak akkor támadhat, ha valamely dolog másnak visszteher mellett engedtetik át, mely alapfeltétel a megbízási viszonynál hiányzik. A mennyiben a megbízottat felelősséggel járó vétkes mulasztás terheli, ez csak kártérítési perrel támadható meg. A kártérítési per tárgya azonban csak bekövetkezett kár lehet és igy valamely, esetleg bekövetkezhető, mennyiségileg ismeretlen kár megtérítésére feltételesen nem támasztható. (1881. jun. 22. 556. sz. a.) Dr. Révai Lajos ügyvéd által képviselt K. A. M., Dr. Lövik Adolf ügyvéd által védett P. J. bécsi lakos ellen rendes keresetet tett folyamatba a budapesti kir. e. f. törvényszék előtt Döntvénytár XXVIII. j