Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

133 kimért büntetés tekintetében még annálfogva is helybenhagyni kellett, mert e vádlott az adatokból kivehetőleg, atyja P. Sz. István által vonatott a bűntett elkövetésére. 60. A. megvesz B.-töl egy ingatlant; C. díjnok azon ürügy alatt, hogy ö telekkönyvi hivatalnok, kínálkozik a szerződés elkészítésére, a telekkönyvi tulajdon átkeblezésének és az ingatlanon fekvő adóhátralék törlesztésének keresztülvitelére; 1. mindezzel meg is bizza C-t és átad neki a költségek fedezésére bizonyos összeget; C. az ügyben semmit sem tesz és 1. sürgetéseire készít egy szerződést „másolat" felírással, rávezeti a telekkönyvvezető nevének hamisítása mellett az átkeblezési záradékot és ezen irat átadásával nyugtatja meg A.-t: ezen eselekmény közokirat-hamisítás és sikkasztás bűnhalmazatát képezi. (1881. 273. sz. a.) Tr. Lajos M. Petru előtt magát telekkönyvi hivatalnoknak adva ki, a M. Petru és Pr. Nikoláj között bizonyos ingatlan birtok megvétele iránt kötött adásvevési szerződés megírására, ugy M. Petru részére a telekkönyvi tulajdon átkublezésére, valamint az ingatlanra betáblázott adóhátralék töroltetésére szolgálatát felajánlotta. Biztosította M. Petrut, hogy ő a törvényt jól tudja és az ügyet jól el fogja intézni. M. Petru ilynemű biztatások után Tr. Lajos ajánlatát elfogadta és nevezettnek 5 frtot költségül, 31 frt 20 krt padig az adóhátralék kiegyenlítésére át is adott. Tr. ezen utóbbi összeg átvételét mint telekkönyvi hivatalnok nyugtázta, azonban az ügyet el nem intézte, hanem a kiállított szerződésre hamis átkeblezési záradékot vezetett, azt hivatalos pecséttel ellátta és átadta M. Petrunak azon kijelentéssel, hogy a dolog jól el van intézve, holott sem az adóhátralékot ki nem fizette, sem az átkeblezés iránt a telekkönyvi hivatalhoz kérvényt nem adott b^-, hanem az átvett összeget saját czéljaira fordította. A marosvásárhelyi kir. törvényszék : Vádlott Tr. Lajos az 1852-ki btk. 197. §-ban körülirt, a 199. §. d) pontja szerint minősült, s a 202. §. szerint fenyítendő csalás bűnténye alól a bprts. 288. §-a alapján felmentetik; ellenben az 1852-ki btk. 461. §-ban körülirt és fenyítendő kihágásban hibásnak mondatik ki, s ennek folytán elitélteiik az utóbbi szakasz alapján három havi egyszerű fogságra. Indokok: Az 1852-ki btk. 197. §-a ós a 199. §. d) pontja szerint körülirt és minősült csalás bűnténye, közokmányhamisitás tárgyi bizonyíték hiányában bebizonyítva nem lévén, ennélfogva vádlott ez alól a bprts 288. §-a alapján felmentendő és ártatlannak volt nyilvánítandó, mert az iratok között meglévő szerződós tanú-