Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

13á P. Sz. István a vizsgálat folyamán tett azon beismerő vallomását, hogy a lövést ő ejtette, a végtárgyaláson visszavonta ugyan, de minthogy ezen visszavonása indokolatlannak bizonyult, minthogy vádlott társainak előadása szerint a búzával telt zsákok leeresztésekor ő állott a létránál, s minthogy beismerte azt, hogy a lopás színhelyére magával pisztolyt vitt, s azt nem is állította, hogy társai valamelyikénél lőfegyver lett volna, jogszerűen bizonyítva van, hogy ama lövést ö ejtette: minthogy pedig a magtárból kihordott buza a kocsikra felrakva bár, de még a tett színhelyén volt, s minthogy a cselédnek gazdája iránti kötelmeiből önkényt folyik, hogy annak kárára elkövetni szándékolt lopást megakadályozza, illetőleg a helyszínén levő lopott tárgyak elvitelét meggátolja, és hogy az esetben B. József béresnek czélzata ez volt, tanusitja azon körülmény is, hogy a gyanús zaj észrevétele után N.János gazdát segitsógül hivta, s minthogy vádlottak nem a lopott buza hátrahagyásával menekültek az őket meglepő cselédek elől, hanem a P. Sz. István által tett lövés után a kocsikra rakott lopott búzát is magukkal vitték, kétségtelen, hogy P. Sz István az őket meglepő cselédekre irányzott lövés által a lopott tárgy visszavételére irányzott törekvését meghiúsítani kívánta, s illetőleg a lopott tárgy megtartása végett erőszakot használt : ennélfogva P. Sz. István vádlottat a B. T. K. 345-ik §-ában körülirt rablásnak tekintendő lopás bűntettében bűnösnek kimondani, és rovott előéletére való tekintettel, hat évi fegyházbüntetésre itélni kellett. V. József, K. István ós Sz. János vádlottak cselekményének minősitésére nézve, a kir. ítélő tábla ítélete azért hagyatott helyben, mert ezen vádlottak erőszak vagy fenyegetés elkövetésével nem terheltetnek, s mert arra nézve, hogy a lopás véghezvitele vagy a lopott tárgy megtartása végetti erőszak elkövetése iránt köztük és P. Sz. István közt előzetes megállapodás létesült volna, bizonyíték fen nem forog, s mert ennélfogva a P. Sz. István által önállóan elkövetett súlyosabb beszámítás alá eső cselekmény a B. T. K. 73. §-a szerint őket nem terheli. De tekintve, hogy a vádlottak által elkövetett lopás a büntetőtörvények több intézkedéseit sérti, mennyiben az, ugy a 333 ik és 334-ik, valamint a 336-ik §. 3-ik pontja és a 337-ik §. szerint is bűntettet képez, és igy irányukban a 95. § ban érintett bűnhalmazat forog fen, s tekintve különösen V. József és K. István vádlottakra nézve még rovott előéletüket is, e két vádlottra a másodbiróságilag kimért büntetést három évi tartamra felemelni, s ezen változtatással a budapesti kir. itélő tábla ítéletét egyekben indokainál, és a Sz. János vádlottra