Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

8!) sági Ítélet indokainál fogva helybenhagyatik a bűnösség, kártérítés és eljárási költségeket illetőleg, a büntetés tekintetében azonban megváltoztattatik, s vádlott öt évi fegyházbüntetésre ítéltetik. Indokok: Mert vádlott mellett enyhítő körülményül csakis a beismerés és az elhanyagolt nevelés vehető fel, mig ezzel szemben súlyosító, hogy verekedésért már büntetve volt, s hogy cselekménye, tekintve az eszközt, az ütés helyét és a nagy erőt, melylyel az ütés intéztetett, nagyon közel áll a B. T. K. 279. §-ban irt szándékos emberölési bűntetthez, s igy a büntetés mindenesetre a B. T. K. 306. §. utótétele szerint mérendő ki, miután a sértés ily módoni véghezvitele a B. T. K. 303. § ban irt eredmény előidézésére irányzottnak volt veendő. • — A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : A minősítésre nézve azon hozzátétellel, hogy vádlott a B. T. K. 306. §-a szerint a sértettnek halálát okozott súlyos testi sértés bűntettének elkövetésében mondatik ki bűnösnek, a büntetésre nézve pedig azon részbeni változtatással, hogy a másodbiróságilag kiszabott öt évi fegyházból hat hónap a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek nyilvánittatik. Indokok : Jóllehet a B. T. K. 303. §-a átalán sulyosb beszámítás alá vonja a testi sértést mindazon esetekben, melyekben az nem csupán sértési szándékkal követtetik el ; hanem meghatározhatólag a törvény ezen idézett szakaszában felsorolt következmények valamelyikére irányult és ezen következmény, a szándékos testi sértés folytán tényleg meg is valósult, és habár ellentmondás nélkül nem lehetne állítani, hogy a 303. §-ban meghatározott következményekre irányult sértés súlyosabban lenne büntetendő, mint midőn az ezek valamelyikére irányult sértés tettleg elkövettetett, de abból az ezen szakaszban meghatározott következmények helyett, vagy ezek valamelyike mellett, a sértettnek halála származott : mindazonáltal tekintve, hogy a B. T. K. 306. §-a külön intézkedések tárgyává íeszi az eseteket, melyekben a tettes által szándékosan elkövetett testi sértés nem szándékolt eredményében a sértettnek halála következettbe; tekintve továbbá, hogy a törvénynek ezen utóbbi szakaszában világosan meg van különböztetve azon eset, melyben a tettes szándéka a B. T. K. 303. és 304. §-aiban megbatározott következményekre irányult, azon esettől, melyben a testi sértés a szándóknak ezen irányzata nélkül követtetett el de a sértettnek halálát okozta: ezen okoknál fof;va, a csakis sárelmezósi szándékkal elkövetett testi sértés esetében csupán azért, mert az a sérelmezett halálát okozta, nem büntethető a tettes akként, mintha szándéka a 305. §-ban meghatá-