Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

77 ván remlelvényesnek van kitüntetve és K. Antal kibocsátó mellett felperes aláirása szintén előfordulván, azon, a váltóban foglalt kitétel, mely szerint a váltó kibocsátója maga rendeletére intézte a váltót, miután a mellett az intézvényes felperes személyében különösen is meg van nevezve, az intézvényes személyét tekintöleg minden kétség nélküli, annál inkább, mert alperes azt, hogy a váltót e tekintetben felperes utólag és megállapodás-ellenesen töltötte volna ki, szintén nem bizonyította. Ugyanazért alperes a váltótörvény 50. § a értelmében a felperesi követelés és járulékaiban el volt marasztalandó. Elsőrendű alperesnek felebbezése folytán a kir. tábla következő végzést hozott: A kir. törvényszéknek Ítélete, az ezt megelőzött egész eljárással együtt hivatalból megsemmisittetik és a kir. törvényszék a keresetlevélnek felperes részérei visszaadására utasittatik. Indokok : Mert a kereseti váltó K. Antal, mint kibocsátó által is aláírva lévén, azon kifejezés «nekem magamnak, vagyis G. Wolfnak», határozatlanná teszi a váltónak a rendelvényes megnevezését tartalmazó, a váltótörvény 3. §. 3. pontjában foglalt lényeges kellékét, mert továbbá a váltó lényeges kellékeinek egyikét nélkülöző okirat alapján indított kereset a váltóeljárás 6-ik §-a szerint váltói útra nem tartozik. Mert végre ily okiraton alapuló keresetre nézve a váltó birói hatáskörnek megállapítása által a kir. törvényszék a váltóeljárás 44. §. a) pontjába ütköző, s ugyanezen szabályrendelet 47. §-a szerint hivatalból figyelembe veendő semmiséget követett el. Felperesnek felebbezése folytán a legfőbb ítélőszék 1881. évi jul. 4. 473. sz. a. következő végzést hozott : Felperesnek felebbezése visszautasittatik. Mert a neheztelt másodbirói végzés a váltóeljárási szabályok 44. §. a) pontjára lévén alapitva, az csak semmiségi panaszszal támadható meg, a felebbezés tehát, mint helytelenül használt jogorvoslat visszautasítandó. 30. Valódi és jogos követelés önhatalmú kielégítése tiltott utón, lopást képez-e ? . (1880. 2581. sz. a.) Br. Ágostonnak Fr. János ellen 10 frt követelése volt. Egy ízben, midőn Fr. Jánosnak, Br. jelenlétében pénzt leszámláltak, Br. önhatalmúlag tiz forintot saját követelésének kielégítése czóljából elvett.