Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

217 képezne, azonban a tett, mely e sérülést eredményezte, már szándékos emberölés kísérletének lévén minősítve, egy és ugyanazon tett szándékos ós nem szándékos, vagyis gondatlan nem lehet. De vádlott szándékosan G-. József ellen lővén ki puskáját, azt hogy H. épen azon perczben, midőn a puska elsül, be fog lépni a szobába, vádlott semmikép sem láthatta előre. Ily előre nem láthatott esemény által okozott sértés pedig még gondatlanságnak sem lóvén beszámítható, hanem az csupán véletlen esetet képezvén, vádlott csakis a K. B. T. K. 115. §-ának 1. pontja alá eső kihágásban lehetne vétkes. Minthogy azonban a puska elsütése sokkal súlyosabb szempont alatt jött beszámítás alá, ennélfogva az a szándékos emberölés kísérletén kívül még külön mint kihágás is nem képezheti a beszámítás tárgyát. 103. Igénylő felperes igénykercsetével elutasítandó, ha beigazolja is, hogy a végrehajtáskor a végrehajtást szenvedett birtokában talált tárgyakat a végrehajtást megelőző időben tulajdonjogilag megszerezte, ha ő azon körülményt, hogy ezen tárgyakra szerzett tulajdoni jogát annak daczára fentartotta, hogy azok végrehajtást szenvedett birtokában találtattak, csakis tőle származó közjegyzői egyoldalú nyilatkozattal igazolja, mert felperes közjegyző előtt és irásba felvett egyoldalú nyilatkozata a kétoldalú bérleti szerződés kellékeit nem pótolja és arra nézve, hogy végrehajtás szenvedett az igénylett tárgyakat felperestől kibéreltekkép vette át, bizonyítékul nem szolgálhat. (1881. június 9. 3503. sz. a.) Schl. Jakab ügyvéd által képviselt F. Miksa felperesnek, a kir. kincstár mint foglaltató és K. Nándor alperesek elleni tulajdoni igény iránti perében a budapesti VI. és VII. kerületi járásbíróság következő végzést hozott: Felperes igénykeresetének hely adatik. Indokok: Kihallgatott tanuk összhan<rzó hit alatti vallomásával felperes igazolta, hogy a lefoglalt ingókat a II. rendű alperes ellen megtartott árverésen vevőktől megvásárolta és II. rendű alperesnek és neje által, mint ezt a tanúvallomásokon kivül a közjegyzői okirat is igazolja, használatul átadta. Minthogy pedig I. rendű alperes nem is állította, annál kevésbbé igazolta, hogy felperes ós végrehajtást szenvedett közt rokonsági viszony forogna fen, s a peradatok arra, hogy a felperes által állított, beigazolt két rendbeli ügylet, harmadik jóhiszemű kijátszására czélzott volna, semmit nem tartalmaznak, a saját pénzen történt vétel igazolására kínált eskü mellőzésével az ingókat a zár alól feltétlenül feloldani kellett. A főeskü végül megítélendő azért nem volt, mert a pénz minden-