Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

189 tal csak azért koholták, hogy panaszost ily módon tévedésbe ejtve, a hitelezésre annál könnyebben reábirhnssák, hogy ezen szándék jog­talan haszonszerzésre s panaszos megkáro3Ításár;i volt irányozva, ez St. Mór elsőrendű vádlott ellenében saját cselekményével van iga­zolva, mert összes boltbeli áruit s egyéb vagyona nem lóvén, tehát összes vagyonát azon napon adta át fentebb nevezett sógorának ós Schm. Márk állítólagos hitelezőjének, a mely napon panaszos Váczon megjelent; hogy ezt vádlott a panaszos csalárd kijátszása végett szándékosan tette, ezt eléggé igazolja azon körülmény, hogy az áruk elszállítása sürgősen éjnek idején történt, nehogy panaszos másnap vagyis augusztus 1. ezen tárgyakat foglaltathassa. 2. St. Ábrahám a bűntettekről ós vétségekről szóló B. T. K. 69. §-a 2. pontja alapján részességben bűnösnek kimondandó azért volt, mert a vádbeli csalást saját beismerése szerint szándékosan előmozdította. Ugyanis ő volt az, ki St. Mórt panaszosnak bemu­tatta, utóbb nevezettel egyetértett s a napló 1. sz. a. számlából kitű­nik, hogy a tartozás akkor már fenállott, mikor St. Ábrahám St. Mórtól elvált; a tartozás tehát közös volt, de azért St. Ábrahám a hitelező panaszost az elválásról nem értesítette, s ily módon pana­szost továbbra is tévedésben tartotta, a mi annak megkárosítását vonta maga után. Harmadrendű vádlott id. St. Mór, ki azt állitja, hogy St. Mór neki 715 frttal tartozik, továbbá negyedrendű vádlott Schm. Márk, kinek St. Mór állítólag készpénzben 400 frttal, és bizományba adott árukért 153 frttal tartozik, mindketten a csalás büntettébeni részes­ség vádja alól bizonyítékok elégtelensége miatt voltak felmentendők, mert nevezett vádlottak jól tudták, hogy B. József július 31. miért tartózkodik Váczon, és mégis St. Mór boltbeli áruit az napon átvet­ték, és július hó 31. és augusztus 1. közti éjjel el is hordották; ezen cselekményük bizonyítékot képez arra nézve, hogy St. Mórral egyetértve a vádbeli csalást az idézett 69. §. 2. pontja értelmében előmozdították. Mindazonáltal a teljes bizonyíték helyre állitottnak azért nem tekinthető, mert St. Miksa és H Ede aggályos tanuk val* lomásaiból kiderül, hogy id. St. Mór és St. Mór között kölcsönvi­szony létezhetett, s ezen körülmény Schm. Márknál sincsen kizárva. A budapesti kir. itólő tábla: A kir. törvényszékitélete meg­változtatik, ifjú St. Mór a B. T. K. 386. §-ában körülírt csalás bűn­tettében mondatik ki bűnösnek és azért hat havi börtönre Ítéltetik. St. Ábrahám a csalás bűntettében való részesség vádja és következ­ményei alól felmentetik. Id. St. Móricz Schm. Márk a B. T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom