Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

188 szos 1 879. évi július 31-én kiment Váczra, hol St. Móra követelés kiegyenlítését igérte, s ez okból panaszos Váczon meghálva, midőn következő napon, vagyis augusztus 1-én St. Mórt boltjában felke­reste, már ekkor a bolt egészen ki volt üritve és nevezett vádlott oda nyilatkozott, hogy hitelezői elvitték a portékát. Ekkor értesült panaszos, hogy «St. testvérek)) czég alatt vászonkereskedés nem is létezett, ő tehát (panaszos) ki ezen nem létező czégnek vádlottak hamis előadása folytán hitelt nyújtott, tévútra lett vezetve h nehogy a boltbeli áruezikkeket lefoglaltat^iassa, azokat St. Mór 1879. évi július 31. és augusztus 1. közti éjjel állítólagos hitelezőinek fedezete fejében átadta, ily módon panaszost, kinek áruival kereskedett, csa­lárdul kijátszotta. St. Ábrahám vádlott előadja, hogy St. Mór testvérét ő mutatta be panaszosnak ; beismeri, hogy «St. testvérek)) czég alatt vásárol­tak hitelbe panaszosnál, holott ezen czég nem is létezett; előadja továbbá, hogy nevezett testvérétől 1879. évi július közepe körül elvált, s az azután történtekről tudomással nem bír, végre beismeri, hogy panaszost arról, hogy testvérétől megvált, nem értesítette. St. Mór vádlott szintén beismeri, hogy «St. testvérek)) czég alatt tették a megrendeléseket panaszosnál; beismeri, hogy ilyen czég Váczon nem létezett, azzal mentvén magát, hogy iparengedély­ért folyamodtak ugyan a városi hatósághoz, de választ nem nyer­tek. Vádlottnak ezen állítása azonban Vácz város polgármesterének Napló 41. sz. a. jelentése szerint valótlannak bizonyult. Nevezett vád­lott beismeri, hogy panaszosnak a megrendelt ós átvett árukért 175 frt 18 krral jelenleg is tartozik ; beismeri, hogy jul. 31-én, midőn pana­szos Váczon megjelent, tartozását kiegyenlíteni óhajtotta volna, de ez nem sikerült; beismeri hogy az emiitett napon, vagyis jul. 31-ón idősb St. Mór sógorának, kinek 715 frttal tartozik, boltbeli áruezik­keinek legnagyobb részét a napló 9. sz. alatti nyilatkozat értelmé­ben fedezet fejében általadta, a még fenmaradt áruezikkeket pedig Schm. Márknak engedte által, kinek 153 frttal tartozik ; végre beis­meri, hogy nevezett hitelezői a nekik átadott árukat július 31-én ós augusztus 1. közti éjjel a boltból elhordatták, s ily módon vádlott fizetésképtelen lett. St. Mórt az Ítéletben körülirt csalás bűntettében, St. Ábrahá­mot pedig ezen bűntettbeni részességben bűnösöknek kimondani azért kellett, mert : 1. igazolva van, hogy Váczon «St. testvérek)) czég alatt ke­reskedés nem létezett, vádlottak tehát ezen czéget ravasz fondorlat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom