Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

155 megígérte, hogy az ideiglenes szerződéstől eltérőleg megvár addig, míg a néhai F. György nevén levő szőllőnek átírása a hagyaték tárgyalása utján megtörténhetend és hogy nejének ezen ígéretében I. rendű felperes is megnyugodott, igazolva nincsen. Ugyanis az E. alattiban ily Ígéretről említés nem tétetik. Kr. Mór ügyvédnek erre vonatkozó alperesi tanúvallomása pedig, tekintve, hogy ő, alperes hallgatag beismerése szerint a felperesek által kifogásolt E. alatti ügylet megkötésénél mint alperesi megbízott járt el, felperesek által a prdtrts 192. §. a) pontja alapján kifogásoltatván, mint ilyen alperes pótesküjével kiegészíthető fólbizonyitéknak nem vétethetik. De különben is az E. alattiban nem említett, az A. alattival pedig épen ellentótben álló állítólagos szóbeli ígéret általános jogi elvek szerint figyelembe nem jöhet. Alperes részéről ezen ítélet ellen semmiségi panasz és felebbezés adatván be, a magy. kir. Curia mint semmitőszók 1880. évi június 8. 10667. számú határozatával a semmiségi panaszt elvetette. Mert a neheztelt ítélet, a mennyiben a szerint panaszkodó, számszerint meghatározott összegeknek fizetésére van kötelezve, érthető és végrehajtható. A megtámadott ítélet azon része, mely szerint panaszkodó arra jogosittatik fel, hogy a megitélt követelés kifizetésével, a másodrendű felperes nevére átirt ingatlant, saját nevére irathassa vissza, panaszkodó javára csak jogot tart fen a nélkül, hogy felperes az által végrehajtási jogában gátolva lenne. A miatt pedig mivel ezen a panaszkodóra nézve csak előnyös jogfentartás sem a keresetben, sem panaszkodó részéről nem kéretett, neki alapos panaszra oka nem lehet. Alperesnek felebbezése folytán pedig a budapesti magy. kir. itélő tábla 1880. évi október 5. 33202. szám alatt következő ítéletet hozott: A neheztelt ítélet megváltoztatik, és felperesek a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek az A. é« B. szerint fizetett 410 frt vételár megtérítését azon alapon kérik, hogy az A. szerint megvett ingatlan egy része, jelenleg sincs eladó nevén ós igy ők annak tulajdonjogát meg nem szerezhetik. A per során kiderült, hogy a megvett ingatlan tulajdonjoga bekeblezésének útjában áll azon körülmény, hogy annak egy része F. György nevén áll, ennek hagyatéka pedig mindeddig letárgyalva nincsen. Tekintve azonban, hogy felperesek nem vették tagadásba azt : miszerint ezen hagyaték tárgyalása már folyamatban van, azt pedig nem is állították, hogy a hagyatéki va-