Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

145 r Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : A k. t. 475. §-a szerint, ha a biztosított az ügylet megkötésekor fontos körülményeket valótlanul ad elő, a biztositónak, ha előtte az álatok vagy az előadás helytelensége tudva nem volt, jogában áll a szerződós érvényességét megtámadni. Biztosított N. József pedig az 5 7. alatti 9-ik kérdésre azt felelte, hogy orvosi segélyt igénybe nem vett, holott a kihallgatott orvos-tanuk iga­zolják, hogy 1875., 187 6. illetve 1877. évben tehát az 5 alatti aján­lattételét (1877. deczember 9 én) megelőzőleg többször gyógyítot­ták, s ezt maga felperes is a tanúvallomások feletti észrevételek során beismerte, azt pedig, hogy a biztosított ezen körülményt alpe­res megbizásából őt megvizsgáló orvosok előtt felfedezte, s igy alpe­res azon körülményről, melynek alapján a szerződést érvénytelennek tartja, tudomással birt, bizonyitani meg sem kísérletté. Már pedig az, hogy a biztosított orvosi kezelés alatt állott, mindenesetre fontos, s a biztosítás elvállalására befolyással bíró körülmény, mint ezt meghallgatott szakértők többségének véleménye is támogatja; ennek valótlan előadása tehát a szerződés érvénytelenségét vonja maga után, mert ha alperes tudomással bír arról, hogy az ajánlattevő N. József több ízben orvosi kezelés alatt állott, s az öt megvizsgáló orvosok figyelme a vizsgálat alkalmával ezen körülményre is felhi­vatik, nincs kizárva annak lehetősége, sőt ez a jelen esetben való­színű is, bogy az orvosi vizsgálat nem azon eredményt tüntette volna elő, melyet igy előtüntetett, t. i. hogy N. József a biztosításra ajánl­tatott, s ennek folytán a szerződés vagy átalában nem, vagy nem ugyanazon feltételek alatt jött volna létre. De csak a fent előadott alapon lehetett a 2 7. alatt valót érvénytelennek kimondani s alpe­resnek az 5. alatti 12. és 13. kérdésre adott feleletből merített kifogását a szerződés érvénytelenségének kérdésénél birói figye­lembe venni nem lehetett, mert a 12. pont alatt a biztosítotthoz csuk azon kérdés intéztetett, bogy vannak-e testvérei, milyen korúak, ha meghaltak, mily korban és mily betegségben haltak meg? Ha tehát a biztosított azt felelte is, hogy testvérei egészségesek, ezen felelet valósága vagy valótlansága bizonyítás tárgyát nem képezheti, mert ez oly körülményre vonatkozik, a mi tőle nem kérdeztetett; már pedig a k. t. 474. §-a szerint a biztosított csak a kérdésekre adott feleletek valóságáért felelős. A bpesti kir. ítélő tábla 3812/881. sz. a. az első folyamodásu törvényszék ítéletét helybenhagyta. Indokok: Tekintve, hogy a meghallgatott szakértők több­Dünfrvénytár XXVII. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom