Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

144 összegek nem olyanok, melyeket az érintett kir. járásbiró hivatalos minőségében átvett és elsikkasztott, s igy ezek tekintetében az álla­mot felelősség nem terheli. A szavatosság iránti kérelemnek szintén az 1871. VIII. t. cz. 19. §-a alapján nem volt hely adható ; mert e szerint első sorban az állam felelős, s a károsító ellen az államnak viszontkereseti joga fentartatik ugyan, de ez harmadik (károsított) felek ellenében szavatosság iránti jogosultságot nem képez. Mindkét fél felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1880. február 4. 288. sz. a. következőleg ítélt : Az elsőbirósági ítéletnek marasztaló része, a felhozott indo­kokból helybenhagyatik. Ellenben azon része, mely szerint felperes a megítélt 74 írt 97 krnyi összegen felüli keresetével elutasittatott, megváltoztatik és köteleztetik alperes még 18 frt 13 krt megfizetni. Indok: Mert noha ezen összeg el nem sikkasztatott, mind a mel­lett is, ezek magából a sikkasztás tényéből kifolyó késedelem folytán előállott sürgetések költségei, s mint ilyenek, a sikkasztás következ­ményeiért felelős alperes által megtérítendők. Alperesnek felebbezése folytán a magyar kir. Curia mint leg­főbb ítélőszék 1881. márczius 16. 11778. sz. a. következő ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő táblának ítélete a 18 frt 13 kr. költ­ségre vonatkozó része megváltoztatik, és e részben az első bíróság ítélete, annak indokaiból hagyatik helyben, ily változtatással egye­bekben a budapesti kir. ítélő táblának ítélete hagyatik helyben, felhívott indokaiból. 63. 1. Az, ha vajon a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott-e, oly fontos körülmény, mely az életbiztosítás elvállalására befolyással lehetett, és ennélfogva ezen körülmény elhallgatása, vagy az eziránt a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet már magában véve, eltekintve attól, hogy mily neműek voltak azon betegségek, melyek miatt a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott, elegendő ok a biztosítási szerződés érvénytelenítésére. 2. A biztosított csakis oly felelet valóságáért felelős, a mely tőle kérdezett körülményre vonatkozik. (1881. 58. sz. a.) A bpesti kir. keresk, és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság Löw Tivadar ügyvéd által képviselt Sch. L. H. bpesti lakos­nak, Rott Jakab ügyvéd által képviselt «Szlávia» prágai kölcsönös biztosító bank ellen 500 frt s jár. iránt 1879. ápril 29. 33085. sz. alatt indított perében 1881. jun. 18. következőleg ítélt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom