Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

119 tént kiegyezés folytán a foglalás által szerzett előnyökről lemondottak, a tiltott cselekmény büntethetőségét nem szünteti meg, hanem ezen kiegyezés, illetve lemondás egyedül enyhítő körülmény gyanánt fogadható el; ugyanazért az eljáró kir. törvényszék fentebbi itéíete megváltoztatandó és G. Bernát az 1840. XXII. tcz. 131. §. d) pontja szerint vétkes bukásban vétkesnek kimondandó, és figyelemmel büntetlen előéletére, a kár csekélységére, valamint azon körülményre, hogy az idézett törvény csak egyik esete forog fen, perben állása büntetésül betudandó volt. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: A budapesti kir. itélö tábla ítélete a büntetés kiszabására vonatkozó azon változtatással, hogy G. Bernát 14 napi fogházra és a vizsgálati és tartási költségek viselésére Ítéltetik, helybenhagyatik. Indokok : G. Bernát vádlott ellen a vizsgálat és tárgyalás során bebizonyíttatott azon cselekmény, hogy midőn fizetési elégtelenségét könyveiből láthatta, a csőd megnyitása helyett egynémely hitelezőinek birói foglalást engedett. Ezen tette ugy annak elkövetése idején fenállott 1840. XXII. tcz. 131. §. d) pontja, valamint az 1880. évi szeptember 1. hatályba lépett B. T. K. 418. §. 4. pontja szerint, a vétkes bukás vétségét képezvén és mint ilyen az előbb idézett törvény szerint 6 hóig terjedhető fogsággal, az utóbb idézett törvény szerint pedig két évig terjedhető fogházzal levén büntetendő : a budapesti kir. ítélő tábla ítéletének azon részét, mely szerint a nevezett vádlott a vétkes bukásban mondatott ki bűnösnek, elfogadni kellett ugyan, azonban azon részét, mely szerint vádlottnak perben állása büntetéséül betudatott, minthogy ilyen büntetést sem az 1840. XXII. tcz., sem pedig a B. T. K. nem ismer, megváltoztatni és a kir. ügyész indítványának, valamint vádlott előnyére másodbiróságilag alaposan felhozott enyhítő körülményeknek elfogadásával, vádlottat 14 napi fogházra ítélni kellett. 51. Ügyvédi munkadíjak büntető ügyekben a büntető bíróság által az ügyvéd külön kérvénye alapján is megállapitandók. (1881. január 20. 9218- sz. a.) D. Manó ügyvéd a Sz. Samu elleni büntető ügyben felmerült dijait és költségeit felszámítván, azok megállapítását külön kérvényben kérelmezte. A trencséni kir. törvényszék: Panaszlott Sz. Samu által a fel-