Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

31 adóslevelet 63 frt erejéig fogadták el, ismételt tudomást szerezhettek a bekeblezés megtörténtéről lett értesítésükkor. Ezek szerint, de különösen is a prdts 167. §. kellékeinek megfelelő kötelezővel szemközt, az értéknek le nem lett számlálását bizonyitani alpereseknek lett volna kötelességük, s mert ezt bizonyítani meg sem kisérlették, alpereseketa 9195. sz. jegyzőkönyvben nem perrendszerüleg alkalmazott főeskü általi bizonyítás mellőzésével még azért is marasztalni kellett, mivel alperesek a kereset tárgyalása alkalmával az egész követelésnek fizetését egyességileg vállalták és csakis a kért fizetési határidő meg nem adása miatt bocsátkoztak perre. Alpereseknek felebbezése folytán a budapesti m. kir. ítélő tábla 1880. évi január 19. 39472/879. szám alatt következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagy atik. Alperesek további felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1880. évi június 24. 3392. sz. a. következőitéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Mert felperes részéről az állíttatott, hogy alpereseknek a B. alatti adóslevélben kitett összeg kölcsönkép s ekkóp készpénzben leszámlálva adatott. Miután azonban ezen felperesi állítást alperesek tagadásba vették, a B. alatti adóslevél pedig e tekintetben sem első, sem másodrendű alperes ellenében jogszerű bizonyítékot nem képez, azért, mivel abban az, hogy alpereseknek ez emiitett összeg kölcsönkép adatott, nem foglaltatik. Miután továbbá felperesnek idevágó állítását a kihallgatott tanuk sem igazolták, s ugyancsak felperes a főesküveli bizonyítást sem irányozta azon ténykörülményre, hogy felperes alpereseknek a kereseti összeget, mint kölceönt szolgáltatta által: mindebből következik, hogy felperes igazolatlan keresetével elutasítandó volt.