Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

i is biróilag holtnak nyilvánítani, s felperes kiskorú örökösének a hagyaték végbefejeztetése iránti jogát épségben hagyni, a gondnok és ügyvédi munkadijakat pedig a holttányilvánitott hagyatéka irányában a prts 252. §. értelmében megállapítani s ugyanezen hagyatékot az utólag pótlandó bélyeg és illetéki dij viselésére is kötelezni kellett. A bpesti kir. tábla 1878. szept. 30. 15199. sz. a. ítéletével az elsőbiróság ítéletét, a lelkészi hivatal értesítése, és a hagyatéki tárgyalásra való feljogositás iránti rendelkezésének, mint törvényen nem alapulónak, elhagyásával, indokolásánál fogva helybenhagyatik. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a bpesti kir. tábla Ítéletét felhívott és felhozott indokainál fogva helybenhagyta. 2. A részvényes oly felhívást kapván a társalattól, miszerint ha bizonyos részletfizetést nem teljesít, az addig általa befizetett összegek a társaság javára elvesznek, s társasági jogai megszűnnek; és ezt a részvényes elfogadván, részvényes jogai gyakorlatával felhagyván: a társulatnak nincs tiibbé joga a részvényeseket terhelő fizetéseket követelni. (1880. jun. 9. 280. sz. a.) Viktória biztosító társulat csődtömege, R. Izsák ellen 100 frt fizetésére a kolozsvári járás- mint keresk. bíróság előtt 1878. évben pert indított, melyben a kiegészítő tárgyalás után : a járásbíróság 1879. augusztus 2. kelt ítéletével alperest a keresetben, kamatokban és 22 frt perköltségben feltétlenül elmarasztalta : mert a Viktória bizt. társulat alapszabályai 7., 8. §§. alapján igazolva van, hogy felperes követelését, mely alapból származtatja, valamint az is, hogy a 700 frtos kötvény miként lett 200 frtos részvényekké átváltoztatva; s így alperes az alapul fektetett kötvényben elvállalt kötelezettség alapján a fizetésre kötelezendő. A felperes társulattól kapott levélre fektetett alperesi kifogás, hogy ezen levélre nem válaszolván, fizetési kötelezettsége megszűnt, tekintetbe nem vehető, minthogy e kifogásra felajánlott eskü bizonyíték a csődtömeggondnokkal szemben, kinek nem saját tényei forognak fenn, mellőzendő volt, s mivel alperes a kérdéses levelet felmutatni nem tudta, az elveszett, másfelől ha egy ily tartalmú levél, alperessel közöltetett volna is, felperesnek a kötelezvényen s törvényen alapuló jogán csorbát nem ejthetne, azt meg nem változtathatja. Azon alperesi kifogás, hogy jutalékát nem vette fel, tekinte-