Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

171 ügyvéd az igazságszolgáltató közegek irányában hivatásszerüleg gyakorol. De nem képezhet panaszlott ügyvédnek a kir. főügyészség részéről alaptalannak talált fegyelmi panasza sértést sem az igazságszolgáltató közegek ellen, mert a törvénykezés terén felmerülni szokott sérelmek nemcsak fölfogás és nézet, hanem sokszor a jogérzet s a figyelem csekélyebb mértékének természetszerű kifolyása is lehetvén, még ha alaptalannak is bizonyult volna, indokolt lehetett panaszlott ügyvédnek azon nézet kifejezése, hogy az általa észlelt sérelem a birói közegek személyes hibájából, vagy a jogérzet vagy a figyelem hiányosságából merült fel. Tekintve továbbá, hogy panaszlott ügyvéd a kérdéses bűnvádi ügyben főleg a végtárgyalási jegyzőkönyv s az itólet indokai között mutatkozott ellenmondás, tehát bizonyos bírósági cselekvények hibás volta miatt emelt fegyelmi panaszt, e panasz annál kevésbbé tekinthető az eljáró törvényszók ellen intézett sértésnek, minthogy a panaszlott ügyvéd által kérelmezett fegyelmi vizsgálat a kir. főügyészség részéről mellőztetvén, panaszlott ügyvédnek az eljáró kir. törvényszék itélethozása tekintetében tett előadása megczáfoltnak sem tekinthető. A mi végre a kir. főügyészség részéről hangsúlyozott azon vádpontot illeti, mintha panaszlott ügyvédnek inkriminált fegyelmi panasza haszontalan beadvány lett volna, e vádpont azzal mutatkozik megczáfoltnak, hogy a kir. főügyészség panaszlott ügyvédnek ugyanezen beadványa folytán hivatalosan intézkedett, illetőleg jelentést kivánt a pestvidéki kir. törvényszéknél alkalmazott kir. ügyésztől, haszontalan beadványnak pedig az 1874. 34. t. cz. 69. §-a szerint csak oly irat tekinthető, mely semmiféle eljárásra sem alkalmas s az ügyvéd által a felek ámításával csakis haszonlesésből készült, A legfőbb ítélőszék ezen határozatot indokaiból hhagyta. 84. A kereskedelmi törvény 352-ik §-a az eladónak csak azt a jogot adja, hogy vagy a szerződéstől egyszerűen elállhasson, vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését követelhesse, vagy végre az árut a keresk. törv. 347-ik §-ához képest a vevő rovására eladhassa és a kár megtérítését igényelhesse. Ellenben nem jogosítja fel az eladót kárának oly módon való felszámítására, hogy az áru tovább eladása nélkül azon különbözet megfizetését követelhesse, mely a szerződési és piaczi, illetőleg tőzsdei ár között a teljesítés helyén és idejekor mutatkozik. (1880. november 25. 932. sz. a.) Rapoch Gyula ügyvéd által képviselt «St. és Kl.» czég felperesnek, Garai Benő ügyvéd által védett M. Lajos alperes elleni