Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

104 Ezekhez képest első sorban tényként megállapítható, hogy Ei. testvérek mindig azon határozott öntudatban voltak, hogy P. Lipótnak 20,000 frttal tartoznak ; ha ezirányban csak távolról is vitás lett volna a kérdés, akkor ezek is 10,000 írtról adhattak volna elfogadványokat és csak 10,000 frt biztosítására engedhettek volna zálogjogot. Ezen ténykörülmény ellenére 1876. évi június hó 27. Ei. Lajos és neje közt egy — az eredeti házassági szerződést kiegészítő — pótszerzödés jött létre, mely pótszerzödés első tételében Ei. Júlia szül. P. kijelenti, hogy a javára esett 10,000 írt örökrészt eddigi hozományának felemelésére kívánja fordíttatni; ezen szerződés 2. pontjában pedig Ei. Lajos ezen 10,000 frtnak kézhezvételét elismeri. A kérdéses pótszerződés a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a kereskedelmi társas czégek jegyzékének II. kötetének 222. lapján bejegyeztetett. Ezen pótszerződés keletével egybehangzólag, az Ei. testvérek czége által vezetett első szárau főkönyv 4. lapján fel van tüntetve, hogy Ei. Júlia követelése a czóg irányában, 1876. évi július havi kelettel utóhozomány czimén 10,000 frttal szaporodott, illetőleg emelkedett. A kifejtett tényállásból kiderül, hogy P. Lipót 20,000 frtnyi követelése, a bukott czég részéről nyert és kezei közt levő elfogadványok alapján érintetlenül fenállott, sőt zálogjogilag is nagy mérvben biztositva volt akkor, midőn Ei. testvérek megelőzőleg utóhozomány czimén 10,000 frt erejéig a czég terhére Ei. Júlia javára is uj jogczimet teremtettek. Az utóhozományt illetőleg kétségen kivül áll, hogy az Ei. Júliát meg nem illette, és kezéhez be sem folyhatott, mert P. Lipót követeléséből 10,000 irtot el nem engedett és mert különben azon feltételek sem állottak be, melyekhez a 10,000 frtnyi tartozás elenyészése kötve volt. Midőn Ei. testvérek czégüket Ei. Júlia javára 10,000 frtig megterhelték és ezzel kapcsolatban 10,000 frt erejéig váltóelfogadványaikat P. Lipóttól vissza nem követelték, sőt az utóhozománynak 1876. évi július havában történt bejegyzése után, 187 6. évi augusztus 22 én P. Lipót részére 20,000 frt erejéig nagymérvű zálogjogot engedtek, czélzatuk csak arra irányulhatott: Ei. Júlia személyében a czég terhére egy uj hitelezőt teremteni. Ei. testvérek ezen czélt el is érték. A csőd kiütésekor P. Lipót 20,000 frtot, Ei. Júlia pedig a kérdéses 10,000 frt hozzászámitásával 30,000 frtot jelentett be mint követelést. Igaz ugyan, hogy Ei. testvérek a statusban P. Lipót követeié-