Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

105 sét csak 10,000 frttal vették fel, erre azonban kényszerítve voltak könyveik alapján, melyekben P. Lipót csak 10,000 frttal szerepelt. Igaz továbbá az is, hogy az első számú főkönyv 39. lapján 1876. évi január havával P. Lipót követesse 10,000 frttal van csak feltüntetve ; ezen körülmény is azonban csak természetes folyománya a könyvelésnek, mert az utóhozomány czimén elkönyvelt 10,000 frttal szemben, a P. Lipótot illető 20,000 frt 10,000 frtra volt szükségszerüleg leszállítandó, mert különben az utóhozomány czimén szereplő 10,000 frt eredete és holléte indokolatlan maradt volna. Ámde ezen körülmények a tényálláson mit sem változtatnak, mert tényként el kell fogadni, hogy P. Lipót a kezei közt levő elfogadványok alapján jogosítva volt a csődtömeg ellen 20,000 frtot bejelenteni, és különben is kielégítését keresni a részére lekötött zálogtárgyakban ; viszont Ei. Júlia is teljesen jogositva volt utóhozományának bejegyeztetése folytán 30,000 frt iránt indítani csödkeresetet. Nem jöhet figyelembe, hogy Ei. Júliának a kérdéses 10,000 frt esetleg meg nem Ítéltetik, mert a 10,000 frt megtagadása, a védelem részéről becsatolt «Törvényszéki csarnok»-ban közzétett itélet szerint nem a követelésnek, a fennebbiekben kimutatott jogtalanságára hanem ettől teljesen külön álló jogelvre leend esetleg fektetve. Vó re nem jöhet figyelembe az sem, hogy P. Lipót 20,000 frtról szóló követelését később önként és nem jogilag kényszerítve 10,000 frtra leszállította, mert ezen körülmény csak azon szempontból ítélendő meg, hogy az Ei- testvérek részéről elkövetett miveletek felderittettek. Kiderittetett pedi<r az, hogy Ei. testvérek tudatosan és jobb tudomások ellenére a jogtalan követelés érvényesithetéséhez szükséges jogalap szorgos kiszemlélése mellett Ei. Júlia személyében a czég terhére egy uj, bár álhitelezőt teremtettek, ezzel kapcsolatban a csődtömeget 10,000 frt erejéig megrövidíteni és hitelezőiket megkárosítani iparkodtak. A terv sikeresitóséhez előkészületek is történtek. Az első lépés a tervezett cselekmény eredményes végrehajtását illetőleg az utóhozomány bejegyeztetésében nyilvánul. A második lépés pedig abban mutatkozik, hogy az üzleti könyvek a czélnak megfelelöleg szerkesztettek. Ugyanis a kir. központi bélyegraktárnak 1877. évi szept. 28. 429. szám alatt kelt átirata szerint a kereskedelmi könyvek és egyéb okmányok átbélyegzésénél a pecséten látható azon körir. t. «m. kir. bélyegjelző hivatal)) csakis 1877. április hó 5-től kezdve használtatik; ugyanezen hivatalnak 1877. szept. hó 12. 405. szám alatt kelt átiratában pedig felemlittetik, hogy az üzleti könyvek