Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

102 hangzó végzés ellen további felebbezésnek nincs helye, a felebbezóst e részben hivatalból kellett visszautasítani. Ellenben zárlatot szenvedőnek a költség kölcsönös megszüntetése ellen irányzott felebbezése elfogadtatik és ennek folytán a kir. itólő táblai végzésnek erre vonatkozó, valamint a zárt kérő által felebbezett része vizsgálat alá vétetvén, ugyanez, az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. 59. 1. A kereskedő által habár egyoldalúiig', de jogszerüleg keresztülvitt compensationalis könyvbejegyzés, ha a valódi tényállásnak megfelel, nem tekinthető hamis könyvelésnek. 2. Ha a csődtömeg azon esetre, ha az alaptalan követelés ellene meg is ítéltetnék, a megzavart joghelyzeteta törvény rendes utján bármikor kiegyenlítheti: akkor büntetőjogi szempontból a károsítás lehetősége ki van zárva. (1880. október 20. 6809. sz. a.) P. Lipótnak «Ei. testvérek)) ezóg ellen 20,000 frtnyi követelése volt. Ei. Lajos, az «Ei. testvérek)) czég egyik beltagjának neje, a most emiitett P. Lipót fivére ellen 10,000 frtot, mint neki még kijáró örökrészt igényelt. Ei. Lajos és neje között most oly házassági utószerződés jött létre, melynek értelmében Ei. Lajosné kijelenti, hogy a fivére P. Lipót ellen fenálló köyetelósét férje üzletébe befektetett hozományának felemelésére kívánja fordítani. Ezen pótszerződés a keresk. és váltótörvényszék által kellőleg bejegyeztetett. P. Lipót azonban nem vett részt ezen szerződés létesítésénél, ugy hogy az beleegyezése nélkül jött létre. A szerződés folytán az «Ei. testvérek)) czég könyveiben az Ei. Lajosné 20,000 fitos hozómánykövetelésót 10,000 frttal felemelte, P. Lipót követeléséből pedig 10,000 frtot törült. Kiütvén a csőd, Ei. Lajosné 30,000 frtot, de P. Lipót is az egész 20,000 frtos követelését jelentette be, melyet azonban az Ei. testvérek vagyonkimutatásukban csak 10,000 írt erejéig ismertek el valónak. A budapesti kir. törvényszék: Ei. Vilmos és Ei. Lajos az 1840. XXII. t. cz. 130. §-ának f) pontja ós ugyanezen szakasz második bekezdésének a) pontja alapján a hamis bukásban bűnösöknek kimondatnak, és ennek következtében Ei. Vilmos egy évi, és Ei. Lajos szintén egy évi börtönre Ítéltetnek. Ellenben Ei. Lázár az 1840. XXII. t. cz. 130 §. f) pontja alapján az ellene emelt vád és következményei alól tényálladék hiányából felmentetik. Indokok: I. Ei. Vilmos és Lajos mint az «Ei. testvérek)) bejegyzett czég beltagjai ellen a csőd megnyittatott 1877. május 29. Vagyonbukottak hit alatt felfedezett vagyonállapotukat olykép