Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

96 az adósok számlái a könyvekben évenkint le vannak zárva; tekintve tehát, hogy vádlott ellen a vétkes bukás tényálladóka ezen az ala­pon sem lenne megállapítható, egyébbel pedig vádolva sem levén, íolmentetése minden kétséget kizárólag előre látható s annálfogva mindkét alsóbb bíróság végzéseinek megváltoztatásával a további eljárás meg volt szüntetendő. 56. A ki egy nüt koholt állítással reábir, hogy lakásába betérve, keressen menedéket s az ajtót bezárva, fajtalanságra ezélzó ajánlatot tesz és ellene erőszakot is alkalmaz, nem az erőszakos nemi közösülés kísérletét, hanem a fajtalanság czéljából erőszakkal valé letartóztatás bűntettét követi el. (1880. szeptember 19. 5287. sz. a.) A n.-kikindai kir. törvényszók erőszakos nemi közösülés bün­kisérletóvel vádolt Sz. István Ferencz ós társai elleni bűnügyben következőleg itélt: Vádlott Sz. István az erőszakos nemi közösülés bünkieérlete miatt bűnösnek mondatik ki s ezért, az Ítélet jogerejétől számítandó három havi börtönre Ítéltetik. Ellenben vádlott B. Pál és B. Márton a bünrészesség miatti vád alól, bizonyítékok elégtelen­ségéből felmentetnek. Indokok: mert T. Mária panaszosnó eskü alatti nyilatkozatából, valamint Il-od és Ill-ad rendű vádlottak név­szerint B. Pál és B. Márton terhelő vallomásaiból kitűnik, hogy pa­naszlottak T. Mária hajadont éjnek idején elsőrendű vádlott Sz. Ist­ván Ferencz lakására csalván, ott Sz. István Ferencz rajta nemi erő­szakot kísérlett meg, mihez képest első rendű vádlott ellen, ennek tagadásával szemben az erőszakos nemi közösülés bűnkisérlete be­igazoltnak veendő s tekintettel arra, hogy vádlott a panaszosnőt fenye­gette sőt bántalmazta is, cselekvényének súlyosabb beszámítása mel­lett a fenti büntetésre volt elitélendő ; mig Il-od és Ill-ad r. vád­lottakat a terhükre rótt bűnrészesség vádja alól bizonyítékok elég­telenségéből felmenteni kellett, mert habár arra nézve, hogy elsőrendű vádlottnak tényleg is segélyt nyújtottak, ellenük alapos gyanuok merült fel, de miután panaszosnő vallomásán kivül más adat ezen vádlottak ellen nem létezik, tagadásukkal szemben a bűnösség meg­állapítására elégséges bizonyítéknak nem tekinthető. A budapesti kir. ítélő tábla az eljáró királyi törvényszék ítéle­tét indokainál fogva helybenhagyatta. A legfőbb ítélőszék : Mindkét alsóbb bíróság ítéletének azon része, mely szerint vádlott Sz. István Ferencz az erőszakos nemi kö­zösülés bűnkisérletében mondatott ki bűnösnek, megváltoztatik s

Next

/
Oldalképek
Tartalom