Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

1)5 A budapesti kir. törvényszék: B. Dávid az 1840: XXII. t. cz. 131. §-ának aj és b) pontjai alapján vétkes bukás miatt vád alá helyeztetik. Indokok : Vádlott ellen saját kérelmére 1879. évi január 4-én csöd nyittatván, szenvedő vagyonállapotát 158,425 frt 18 krral, cselekvő vagyoni állapotát pedig 160,959 frt 58 krral tüntette ki, melyből azonban tényleg csakis 13 —14 ezer forint volt behajtható, tehát a hitelezők legalább 146,000 írttal megkárosultak. A bukás minőségére nézve a hites könyvszakértők leleteivel megállapítható, hogy bukott bejegyzett kereskedői minősége daczára, könyveit nem a törvény által előirt módon, tehát rendetlenül vezette, évi mórleget nem készített, minélfogva ellene az idézett törvény értelmében a vétkes bukás tárgyi tényálladéka megállapítható. A budapesti kir. itélő tábla: Az eljáró kir. törvényszék végzése indokainál fogva helybenhagyatik. A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék : Mind a két alsóbb bíróság végzéseinek megváltoztatásával vádlott ellen a további bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: Tekintve, hogy a szakértők a vádlott könyvelését nem mondják rendetlennek, hanem csak ki nem elégitőnek ; a menynyiben passivákra nézve a szokásos könyvelési módtól eltérést észleltek ; tekintve, hogy az 1840. XXII. tczikk 131. §-ának a) pontja szerint csak a könyvek rendetlen vezetése képezi a vétkes bukás esetét, a keresk. törvény 25. §-a pedig megengedi a kereskedőnek, hogy a könyvvezetés bármely módját használhassa: vádlott ellen a vád alapjául vett a) pont esete annál kevésbbé állapitható meg, mivel maguk a szakértők is constatálták, bogy a vádlott vagyonkimutatása teljesen azonos a könyvekkel, tehát nem vezettettek rendetlenül; d ennek tekintetbevétele nélkül is, miután a B. T. K. 416. §-ában jelzett vétkes bukási esetek között, a kereskedelmi könyvek rendetlen vagy szabálytalan vezetése nem foglal helyet; e szakasz 2. pontjában megjelölt eset pedig ezúttal nem forog fen, ezen cselekmény a B. T. K. 2. §-a alkalmazásával az 1. §. értelmében sem büntettet, sem vétséget nem képezvén, vád alá helyezés alapjául sem szolgálhat. Az 1840. XX. t cz. 131. §-ának b) pontja, illetőleg pedig, a kereskedelmi törvény 27. §-a határozottan megengedi, hogy a mérleg vagy külön könyvbe vezethető, vagy teljesen önállóan is összeállítható, vádlott abbeli állítása valóságának lehetősége, hogy minden évben készített mérleget, de ezen könyve elveszett, annál kevésbbé van kizárva, mivel ezt a szakértők is lehetőnek mondják azért, mert