Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
92 A budapesti kir. ítélő tábla : Zs. Andrei elsőrendű vádlottra 4 évi börtön, D. Száva másodrendű vádlottra egy évre szállíttatik le. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : Mindkét alsöbiróság ítéletének részben megváltoztatásával Zs. Andrei vádlott a J. Vaszilién elkövetett halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek s az alsóbb bíróságok által rámért négy évi börtönbüntetés az 1880. május 28-tól számítandó ugyanannyi tartamú fegyházbüntetésre változtattatik. Ellenben D. Száva vádlott az ugyanazon bűntett, illetve bűnrószesség miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik, de a közrend elleni kihágásban mondatik ki vétkesnek s ezért 8 napi elzárásra ítéltetik. Indokok : Zs. Andrei vádlott ellen fenforgó azon cselekmény, mely szerint ugyanő akkor, midőn D. Száva vádlott J. Vasziliével az utczán verekedett, ez utóbbit R. Flóra, J. György, Z. Márton és Krecsun György tanuk egybehangzó vallomása szerint a kerítésből kihúzott doronggal hátulról ugy fejbe ütötte, hogy nyomban összerogyott, és azon sértés következtében az orvosi vélemény szerint meg is halt: tekintettel arra, hogy vádlott tagadása ellenében az ölési szándék be nem bizonyittatott: a cselekmény elkövetése idejében fenállott törvénykezési gyakorlat szerint emberölést képezne ugyan, de az 1878. V. t. cz. 301. és 306. §§-a szerint halált okozott súlyos testi sértést képezvén, vádlott az ugyanazon törvény 2. §-a figyelembe vétele mellett ezen enyhébbnek minősülő bűntettben bűnösnek kimondandó, és ehhez képest az alsóbb bíróságok által rá kimért börtönbüntetés az 1880. XXXVII. t. cz. 16. §-a rendelkezéséhez képest ugyanannyi tartamú fegyházbüntetésre átváltoztatandó volt. Ellenben D. Száva az elsőrendű vádlott ellen megállapított bűntettben már azért sem volt részesnek kimondható, mert a nem szándékos emberölés és a szándékos emberölés közt e két cselekmény törvényszerinti lótokát képező különbség épen abban levén, hogy az előbbinek esetében a halál, a tettes által nem akart, tehát ennek akaratán kivül sőt ellenére bekövetkezett eredményt képez, míg a részesség, a B. T. K. 69. §-a mindkét esetében, de maga a részesség fogalmánál fogva, két vagy több egyénnek ugyanazon büntetendő cselekmény elkövetésére nézve létrejött akarat-egységét tételezi fel, mely büntetendő cselekmény ezen akarat-egység folytán és az illetőknek eszmei vagy tettleges hozzájárulása mellett csakugyan el is követtetett; a miből önként kö/étkezik, hogy oly bűntettnek, mely lényeges ismérvét a tettes által nem szándékolt, nem akart ered-