Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

93 ményben találja, melyre nézve tehát a tettesben sem lóvén meg az akarat, az akarategység létrejötte, az eszme legelhatározóbb lényegében a kiegyenlithetlen ellenmondást tartalmazza: ily bűntettre nézve a részességnek lehetősége már a részesség eszméje által teljesen és feltétlenül ki van zárva. Lehet ugyan a B. T. K. 306. §-ának esetében is több a büntetendő alany, ezek a halált okozott sértés elkövetőjén kivül bűnösek is lehetnek a súlyos vagy könnyű testi sértés bűntettében, illetőleg vétségében, sőt a felbujtás a súlyos testi sértésre ez esetben is fenforoghat: de a nem szándékolt halál okozásában csakis egyedül a tettes maga lehet a bűnös; ezen nem akart eredményt épen azért, mert azt senki sem akarta, az akarategyeséget feltételező részesség alá foglalni egyáltalán lehetetlen. Ennélfogva D. Száva vádlott ellen a fenébb nevezett tanuk vallomásával bebizonyított azon cselekmény, mely szerint ugyanő a háza mellett elhaladott J. Vaszilievel az utczán verekedett ós már azután, midőn ez az elsőrendű vádlott által doronggal leüttetett, őt még hajánál fogva a földön hurczolta és lábával gázolta, tekintettel arra, hogy az orvosi szemle és vélemény szerint a hullán a halált okozó egyetlen sértésen kivül, mely pedig Zs. Andrei vádlott által ejtettnek bizonyittatott, más testi sértés nem volt észlelhető, a K. B. T. K. 75. §-a értelmében közrend elleni kihágást képezvén, ezen vádlott a B. T. K. 2. §-ának figyelembe vételével csakis a közrend elleni kihágásban volt vétkesnek kimondandó s fenebbi büntetésre Ítélendő. 54. Az 1880. évi XXXVII. törvényczikk 9. §-ának rendelkezése szerint érvényben hagyott 1876. évi XV, t. ez. 78. §-a szerint közhatóság elleni erőszak bűntettét követi el ugyan az is, a ki az adó kezelésével foglalkozó községi közegeket erőszakkal való fenyegetéssel hivatalos eljárásukban akadályozza; azonban az 1880. évi szeptember 1. napjával életbelépett B. T. K. 167. §-a szerint büntettet vagy vétséget általában esak olyan fenyegetés képezhet, mely a fentorgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése alapos félelmet gerjeszszen. (1880. október 19. 5860. sz. a.) St. Gottliebnál bizonyos illetéktartozás behajtása végett foglalás törtónt. A foglalás után St. Gottlieb azt hallotta, hogy a nála lefoglalt ingóságok el fognak szállíttatni ós szoros zár alá vétetni, miután az ő nézete szerint ö nem tartozott a biztosított illetékkel, ezen hiren annyira felháborodott, hogy a község házánál kijelentette, hogy ő agyonlövi azon községi elöljárót, a ki nála az elszállítás