Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

73 42. A sértő kifejezések nem valamely bíróság tagja ellen emelt határozott vádat, hanem csak meggyalázó kifejezéseket tartalmazván: nem a rágalmazás, hanem a becsületsértés vétsége követtetik el (bünt. tön. 261. §.) (1880. szept. 9. 6111. az. a.) E. József volt gazdatiszt, 64 éves bpesti lakos ellen rágalmazás vádjára a pestvidéki törvényszék előtt bünper indíttatott azon alapon, mert vádlott akkor, midőn bizonyos Auspitz majorjában gazdatiszteskedett, éjfél után a fejéshez kimenvén, látta, hogy egyik cseléd a másikkal verekedett, s társát vasvillával súlyosan megverte, a mire A. József azt jegyezte meg, hogy a megveretett embernek a bpesti büntető tszékhez kellene panaszával fordulni, és ekkor vádlott E. következőket mondott : azt hiszed Jóska, hogy a bpesti törvényszéknél jobb emberek vannak, mint a gödöllői jbiróságnál, azok mind suszterekből állanak, rablók, zsiványok és akasztófáravalók. A törvényszék 1880. január 15-én hozott ítéletével vádlottat a rágalmazás vétségében bűnösnek kimondotta és 6 heti fogságra ítélte. A kir. tábla f. óv april 18. a tszék ítéletét megváltoztatván, vádlottat közrend elleni kihágásban mondotta ki vétkesnek ós 8 napi fogságra Ítélte. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét megváltoztatta és vádlottat becsületsértés vétségében mondotta ki vétkesnek, s ezért a bünt. törv. 27. §-ban megjelölt czélokra fordítandó 50 frt pénzbüntetésre ítélte, mi behajthatlanság esetére mindenik 10 frt után egy nappal számítandó s igy 5 napi fogságra változtattatik. Indokok: A tanúvallomások által megállapított kifejezéseket vádlott nem ugy mondotta, mint a bpesti törvényszék vagy annak valamely egyes tagja ellen emelt határozott vádat, mely a fenállott törvénykezési gyakorlat szerint rágalmazást állapitana meg, hanem azok által más ellenében meggyalázó kifejezést használt s ezzel a bünt. törv. 261. §-a szerint pénzbüntetésre ítélendő becsületsórtési vétséget követett el, melynek behajthatlansága esetében szabadságbüntetésre átváltoztatását rendeli a bünt. törv. 53. §-a. A büntetés mértéke meghatározásánál figyelembe veendő volt vádlott jó előélete s az is, hogy a tett elkövetése a bünt. törv. életbeléptetése előtti időre esvén, az enyhébb büntetés alkalmazásánál a tetthez mórt enyhébb büntetés volt kimondandó.