Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

9 A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 3. Ha a bukott kereskedő örökösei, hogy a csödügy kiegyenlítésével résziikre bizonyos előnyök biztosíttassanak, a többi közt egyik hitelezővel oly egyességre lépnek, mely szerint jelentékeny árleengedés mellett követelését átengedte: az illető hitelező, az elengedésen felül még az cgyesség tárgyát képezett követelés behajthatósága iránt is felelősséggel nem tartozik. (1879. szept. 28. 652. sz. a.) Sch. Jakab mint R. Bernát és Sch. József engedményese, B. Lipót ellen 2170 frt iránt a nagyváradi tszéknél keresk. pert indított, melyben a tszók felperest keresetével elutasította és 88 frt 75 kr perköltségben marasztalta köv. indokokból: A kereset alapját képező A. a. okmány tartalma, különösen azon kifejezése: «laut getrofFener Uebereinkunfu szerint, a felek közt nem valódi engedményezési ügylet, hanem alperesnek a csődtömeg elleni követelésének lealkuvás melletti kiegyenlítését tartalmazó egyesség jött létre, mit a pótlólag kihallgatott tanuk vallomása is megerősíteni látszik. Ilynemű egyesség alapján azonban, alperes a követelés behajthatóságáért csak azon esetben lenne felelős, ha az A. alattiban a kötelezettséget világosan magára vállalta volna. A kir. tábla f. év május 13. 1268. sz. a. indokaiból s még azért is helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét: mert az A. alatti okmány alakjánál s tartalmánál fogva nem engedménynek, hanem nyugtának tekintendő; miután alperes az engedményezést csak azon esetre igórte, ha az netán tőle utólag követeltetni fog; mert az A. alattiban elvállalt kötelezettségének alperes eleget tett azáltal, hogy az F. alatti okmányt felperesnek kiszolgáltatta, az engedményezési záradóknak reávezetóse felperes által nem követeltetvén ; továbbá mert azon körülmény, hogy a telekk. bekebelezés időközben töröltetett, s alperes ennélfogva nem adhatott át bekebelezett okmányt, felperesnek kereseti jogot nem ád; miután az E. alattin alapuló követelés az adósnak csődbe jutása által vált behajthatlanná; s az A. alatti okirat már a csődnyitás után keletkezett; s a bekebelezés is épen ezen oknál fogva lett törölve; azt pedig, hogy a bekebelezés csak a csődnyitás napján kéretett s igy jogi foganattal nem bir, fel-